Képzelje el a következőt: egy véletlen mozdulatot követően arra lesz figyelmes, hogy az egyik foga mozgathatóvá vált és elveszítette korábbi stabilitását. Ijesztően hangzik, pedig sok páciensünk találkozott már ezzel a problémával, amely derült égből villámcsapásként érte őket, és a legtöbben meg voltak győződve róla, hogy a bajnak semmilyen előjele nem volt.
ParadontológiaKépzelje el a következőt: egy véletlen mozdulatot követően arra lesz figyelmes, hogy az egyik foga mozgathatóvá vált és elveszítette korábbi stabilitását. Ijesztően hangzik, pedig sok páciensünk találkozott már ezzel a problémával, amely derült égből villámcsapásként érte őket, és a legtöbben meg voltak győződve róla, hogy a bajnak semmilyen előjele nem volt.
A háttérben szinte mindig a fogakat tartó csontos ágy sorvadása állt, amely egy hosszú folyamat utolsó állomása, és aminek kezdeti stádiumai sajnos tényleg lehetnek tünetmentesek.
Azt mi is tapasztaljuk, hogy a páciensek többsége bár hallott korábban a fogágybetegségről, de nem tudják, hogy azt milyen probléma okozza, és hogy a betegség megfelelő időben felismerve még könnyedén gyógyítható.
Miközben ha valaki elmulasztja a kezelést, akkor idővel a foga(i) elveszítésével is számolnia kell. Nem véletlen, hogy ilyenkor a páciensekben rengeteg kérdés felmerül:
„Hogyan előzhetem meg a fogágybetegséget?”
„Mennyire fájdalmas a kezelés?”
„Mit tehetek, hogy én ne veszítsem el a fogaimat?”
Ezekre a kérdésekre és egy sor kapcsolódó dilemmára válaszolunk mostani cikkünkben.
Sokkoló adatok
Ön tudta, hogy a felnőttkori fogvesztés két leggyakoribb oka a fogszuvasodás és a fogágybetegség? Két olyan probléma, ami viszonylag egyszerűen megelőzhető, mégis súlyos gondok vannak a felnőttek szájhigiéniájával.
Íme, két aggasztó adat a sok közül: a WHO (World Health Organization) felmérése szerint a középkorú európai lakosság akár 20 százaléka, a 65 éveseknek pedig 40 százaléka is küzdhet súlyos fogágybetegséggel.
Hiába kaphatók a boltokban mind hatékonyabb és jobb fogápolási eszközök, a szénhidrátban gazdag ételek és a nem megfelelő szájhigiénia miatt egyre több páciens érintett. Más felmérések szerint a fogíny és a fogágy gyulladásos megbetegedéseitől a felnőttek több, mint kétharmada szenved, de a korai stádium gyakori tünetmentessége miatt a legtöbben erről nem is tudnak.
Talán nem véletlen, hogy az idősek 30 százaléka már az összes saját fogát elveszítette, miközben tény, hogy a megfelelően tisztán tartott fogak akár élethosszig is megőrizhetők épen és egészségesen. Ha ez nem volna elég, akkor ugyanezen kockázati tényezők miatt a szájüregi rák kialakulásának veszélye is megnő, és számolni kell egy sor egyéb kellemetlenséggel.
Úgy is mondhatjuk, hogy a rossz szájhigiénia semmilyen szempontból nem jó befektetés.
Szerencsére a modern fogászatok ismerik a megfelelő válaszokat, így nem kell megijedni akkor sem, ha valakiről kiderül, hogy fogágybetegségben szenved, vagy ha csak szeretné megelőzni a fogínnyel és fogággyal kapcsolatos problémákat.
A fiatal páciensek többsége attól tart, hogy a kellemetlen lehelet miatt nem találják őket elég vonzónak. Sokan közülük viszont nem sejtik, hogy ez gyakran csupán egy tünet, és hogy a háttérben komolyabb dolgokkal is számolniuk kell.
Katalin 34 éves volt, amikor először meglátogatott minket, és a konzultáció során kiderült, hogy fogkövesek voltak a fogai. Nem mert mosolyogni, és saját elmondása szerint a kellemetlen szagú lehelet miatt az utóbbi időben visszahúzódóvá vált.
Bár fogait rendszeresen megmosta, a konzultációs beszélgetéskor kiderült, hogy a fogíny körüli részeken nem volt elég alapos. Nem a megfelelő technikát használta, és nem mosta elég ideig a fogait. Ezeken a területeken a lepedékből pedig idővel fogkő lett, amelyet otthoni szájápolási eszközökkel már nem is lehet eltávolítani.
(Katalin története később folytatódik…)
A kiváltó ok: a fogíny (makacs) gyulladása
A fogágybetegség kialakulásáért – sok más mellett – a cukorbetegség, a terhesség, a menopauza vagy az éjszakai fogcsikorgatás (bruxizmus) is felelőssé tehető, azonban az esetek többségében a problémát a kezeletlen fogínygyulladás (más néven a gingivitis) okozza.
Ínygyulladáskor a fogainkat borító lágyszövetnél irritáció lép fel, amit kezdetben észre sem lehet venni. A tünetek észlelése után viszont nem érdemes elbagatellizálni a dolgot, hiszen ez az aprónak tűnő, mégis súlyos következményekkel járó gyulladás sok bosszúságot okozhat a későbbiekben.
A fogíny gyulladásának egyik legsúlyosabb következménye ugyanis az, hogy a rágószervek később elveszítik a tapadásukat, így az íny és a fogak között úgynevezett tasakok jöhetnek létre.
Ezekben a tasakokban pedig hemzsegnek a kórokozók, amelyek az idő múlásával egyre mélyebbre kerülnek, és amik súlyos pusztítást végeznek a rágószervek stabilitásáért felelős fogágyban.
Ez az a pillanat, amikor már fogágybetegségről beszélünk.
Milyen tünetek jelzik a fogínygyulladást?
Oka van annak, hogy a fogíny és a fogágy megbetegedéseit „csendes pusztítónak” hívjuk, hiszen sokan csak későn, előrehaladottabb stádiumban szembesülnek a problémával. Ennek pedig ijesztő oka van: a fogíny gyulladása egyes esetekben szinte tünetmentesen alakul ki, máskor pedig a betegségre utaló jelek nem elég látványosak, hogy a páciens időben észlelje a bajt.
Talán ezért is fordulhat elő, hogy a fogínybetegségtől a felnőtt lakosság 80-90 százaléka szenved.
Van, aki egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy a fogai mozgathatóvá váltak, más ugyanakkor a fogorvosi székben ülve tudja meg, hogy súlyos gyulladással küzd. Nem véletlenül hangsúlyozzuk mi is a rendszeres, évenkénti fogászati szűrővizsgálat fontosságát, hiszen a fogorvosok könnyedén felismerhetik a különböző problémákat, és időben elkezdhetik a kezeléseket.
A fogínygyulladás gyakori tünetei a következők:
az íny duzzadt és vörös
ínyvérzés lép fel
fájdalom alakul ki az érintett területen
súlyosabb esetben genny jelenik meg a fogak között
kellemetlen lehelet
Ezen tünetek észlelésekor érdemes minél hamarabb felkeresni egy fogorvost, hiszen a probléma akár egy fájdalommentes kezeléssel is megszüntethető. Nem éri meg tehát kockáztatni.
Mi okozza a fogínygyulladást?
A fiatalabb pácienseknél leginkább a rossz szájhigiénia és a fogkövesség, de nem ez az egyedüli kiváltó ok, hiszen például a dohányzás is súlyos kockázati tényező, mégpedig minden életkorban.
Ma már közismert tény, hogy a dohányzás nemcsak az elszíneződés és a kellemetlen lehelet, hanem annak immunkárosító hatása miatt is elkerülendő. Számos kutatás bebizonyította, hogy a dohányzás káros hatással van a fogágyra, és már évekkel ezelőtt kiderült az is, hogy ez a szenvedélybetegség az egyik leggyakoribb kockázati tényező a fogínygyulladás és fogágybetegség kialakulásában.
Köztudott, hogy a dohányosoknak rosszabb a szájhigiéniája és megnő náluk a fogkőképződési hajlam, a lerakódott szennyeződések (így például a nikotin vagy a kátrány) pedig megváltoztatják a lepedék összetételét.
A dohányzás egyik következménye az is, hogy csökken a fogíny tapadása, valamint az immunvédekezésre gyakorolt káros hatása miatt lelassulnak a gyógyulási folyamatok.
Gyulladásnál pedig ez nem jó előjel, hiszen a szervezet így nem tud védekezni a kórokozók ellen, és emiatt felgyorsulhatnak a kártékony folyamatok.
A dohányzás azonban csak egyike kiváltó tényezőknek, hiszen más rizikófaktorokkal is számolni kell:
szabálytalan fogazat (nehezebben tisztítható, és a lepedékek megtapadnak a fogközökben)
hormonális változások (serdülőkorban, terhesség idején és menopauza során)
alkoholfogyasztás
stressz
nem megfelelő (például szénhidrátban gazdag) étrend
C-vitamin-hiány
cukorbetegség
csökkent nyáltermelés
bizonyos gyógyszerek mellékhatása
Mégis, az esetek többségében a fogkővel indul minden.
Ezért veszélyes a fogkő
A fogkő valójában egy meszes plakkréteg, amely a nyálban található kalcium és foszfát hatására, az el nem távolított lepedékből jön létre. A meszes réteg előbb-utóbb mindenkinél kialakul, legfeljebb annak mértéke kérdéses, hiszen a megfelelő szájhigiéniával rendelkező pácienseknél általában kisebb mennyiségben találkozunk vele.
Leginkább azokon a fogakon alakul ki, amelyek közel vannak a nyálmirigyek kivezető nyílásához, vagyis a fogkő a felső kis- és nagyőrlők, valamint az alsó frontfogak felszínén a leggyakoribb.
És hogy mi a baj a fogkővel?
Nemcsak az, hogy csúnya, hanem az is, hogy a benne található baktériumok savakat termelnek, amelyek irritálni kezdik az ínyt, idővel pedig tönkreteszik a fogakat. Ráadásul számolni kell azzal, hogy a fogkő nemcsak a saját fogakon, hanem a fogpótlásokon is kialakulhat, vagyis minden páciens érintett.
A konzultáció során Katalin elmesélte azt is, hogy a fogkő nemcsak neki okozott eddig kellemetlenségeket, hanem édesapjának is, aki majdnem elveszítette emiatt egy beültetett implantátumát.
A nő szerint édesapja nem vette komolyan a fogorvos utasításait, és nem hitte, hogy a műgyökér és az arra készült fogpótlás veszélybe kerülhet a szájápolási szokások be nem tartása miatt. Sok idősebb páciens vélekedik hasonlóan, hiszen úgy gondolják, hogy a különböző fogászati problémák csak a saját fogakat veszélyeztetik.
Sajnos ez nem így van. Katalin elmondta, hogy édesapjánál periimplantitis, vagyis implantátum körüli gyulladás és csontsorvadás alakult ki. A környező lágyszöveteknél létrejövő gyulladásos folyamat előbb-utóbb átterjed a csontszövetekre is, amely ennek hatására lebomlik.
A folyamatnak pedig súlyos következményei lehetnek: nemcsak veszélybe kerül a beültetett implantátum stabilitása, de a csont eltűnése miatt lehetetlenné válik egy esetleges újabb fogbeültetés is. Katalin a beszélgetés közben, saját és édesapja példáján keresztül értette meg, mit is jelent az, hogy a megfelelő szájhigiénia elhanyagolása valóban nem jó befektetés.
Hogyan lesz a fogínygyulladásból fogágybetegség?
Emlékezzünk csak vissza, hogy mit is írtunk fentebb: az irritáció miatt először gyulladás alakul ki a fogínyben. A gyulladás (és a fogkő) miatt az íny idővel veszít a tapadásából, aminek következtében baktériumokkal teli tasakok jönnek létre a fog és a foghús között.
A gyulladás pedig nem áll meg, és amikor a tasakokban hemzsegő kórokozók miatt eléri a fog tartószöveteit, akkor beszélünk fogágybetegségről (vagyis parodontitisről).
Fogágynak (parodontiumnak) azon képlek együttesét hívjuk, amelyek segítik a fog rögzítését, és biztosítják annak stabilitását. Létfontosságú szerepe van.
A gyulladás hatására azonban leépül a csont és a fog közötti szoros kapcsolat, a csontállomány sorvadni, pusztulni kezd, és az érintett fog meggyengül, később pedig mozgathatóvá válik.
A probléma lehet gyors és lassú lefolyású is, valamint az érinthet nemcsak egy fogat, de akár az egész fogazatot is.
Fogaink épsége mellett egészségünk is veszélyben lehet
Bizonyos esetben pedig nemcsak fogaink épségét, de szervezetünk egészségét is kockáztatjuk, hiszen a fogágybetegség akár góc is lehet.
Gondoljon csak bele: a fog és az íny között kialakuló tasakok tele vannak kórokozókkal, amelyek a gyulladt területen keresztül könnyedén bejuthatnak a véráramba, és aztán távoli szerveket betegíthetnek meg.
Korábbi kutatások összefüggést mutattak ki a fogágybetegség és a
szív- és érrendszeri problémák
ízületi betegségek
vesebetegségek
cukorbetegség
tüdőbetegségek
(férfiak esetében) prosztataproblémák
és a koraszülés között.
A fogágybetegség megelőzése vagy időben történő kezelése tehát nemcsak a fogak épsége, hanem egész szervezetünk egészsége miatt is fontos.
A fogágybetegség tünetei
A következő tünetek nagy eséllyel a fogágybetegség meglétét jelzik:
vérzés fogmosáskor vagy fogselyem használatakor,
az íny érzékenyebb, feszült és láthatóan gyulladt,
emellett színe az egészséges rózsaszín helyett sötétebb,
a fogak fogmosáskor, illetve hideg-meleg étel vagy italfogyasztásakor érzékenyebbek,
kellemetlen szagú a lehelet,
fognyaki érzékenység jelentkezik,
súlyosabb esetben a fogak kilazulnak és mozgathatóvá válnak,
Legyen szó bármelyik tünetről, érdemes minél hamarabb felkeresni egy fogorvost, hogy a megfelelő kezelés időben elkezdődhessen. Persze a legkönnyebb akkor megszüntetni a bajt, ha azt még a gyulladásos folyamatok korai szakaszában felismertük.
Hogyan kezelhető a fogínygyulladás?
Azok a páciensek járnak a legjobban, akik nem veszik félvállról a tüneteket, és már a fogínygyulladás korai szakaszában felkeresik fogorvosukat. Ilyenkor szerencsés esetben ugyanis csak minimális beavatkozásra lesz szükség.
Amikor a fogkő által kiváltott irritáció még csak kisebb mértékű, akkor a probléma általában egy professzionális szájhigiéniás kezeléssel is hatékonyan megszüntethető. A fogorvos ilyenkor első lépésben eltávolítja a fogak felszínére rakódott meszes lepedéket, majd lepolírozza a rágószervek felszínét.
A fogkő-eltávolítással nemcsak az elszíneződésektől szabadulhatunk meg, de azáltal megszüntethető a kellemetlen lehelet is.
Második lépésben a fogorvos ésvagy dentálhigiénikus segít a páciensnek a megfelelő szájápolási szokások megtanulásában és begyakorlásában. A sokszor fogmosásoktatásnak nevezett procedúra lényege, hogy a páciensnél rögzüljenek a helyes mozdulatok, amelyek nemcsak letisztítják fogakról a lepedéket, de meg is őrzik azok épségét.
A CompletDent dentálhigiénikusai előszeretettel alkalmaznak ilyenkor plakkfestést is: a fogakon megtelepedő réteg megfestésével látványosan elszíneződik a lepedék, ezáltal könnyen láthatóvá válik, hogy mely területeken nem volt elég alapos a páciens.
Érdemes tudni: a helytelen mozdulatok, így például az erős sikálás fogínysorvadáshoz és fognyaki érzékenységhez vezet.
A Bass-, a Stillmann- és a Charters-módszer
A hatékony szájhigiénia alapja a napi minimum kétszeri fogmosás, de közel sem mindegy, hogy ezek mennyi ideig tartanak, és hogy milyen hatékonyak.
A fogmosási technikák közül a legismertebb az úgynevezett Bass-módszer, amelynek lényege a következő:
a fogkefét 45 fokos szögben félig az ínyre és a fogakra kell helyezni,
az íny felől indulva körkörös mozdulatokat végezve kell haladni a fogcsúcs felé,
mindezt határozottan, de nem durván,
ügyelve arra, hogy a fogak nyelv felőli része se maradjon ki.
A technika előnye, hogy segít megtisztítani fogak felszínét és a fogközök nagy részét, miközben nem sérti fel az ínyt durva, sikáló mozdulatokkal.
A Stillmann-módszert azoknak ajánlják, akiknek az ínye már visszahúzódott és vérzik, hiszen nekik fokozottan ügyelniük kell a lágyszövetekre, és a fogkefével nem szabad a sérült területe irritálni. A Charters-módszert pedig súlyosabb fogínysorvadáskor javasolják a szakemberek: a technika lényege, hogy a fognyakat védendő a fogkefét ellentétes irányba kell megdönteni.
Ne feledjük: a helyes szájápolásnak része a napi legalább egyszeri fogselymezés is, amivel a fogközöket is hatékonyan megtisztíthatjuk. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a rágószervek legalább egyharmadát érintetlenül hagyjuk.
Egyéb praktikák ínygyulladás esetén
A szájápolási szokások betartása és a rendszeres fogorvosi kontroll mellett érdemes még odafigyelni a megfelelő étrendre is.
1. Kerülni kell a túlzott szénhidrátfogyasztást!
2. Célszerű gondoskodni a megfelelő C-vitaminbevitelről!
3. Jótékony hatása lehet a zsályalevélből készült szájvíznek, ami gyulladásgátló hatással rendelkezik!
Hogyan gyógyítható a fogágybetegség?
Súlyosabb esetben, amikor az íny és a foghús között tasak alakul ki, valamint a gyulladás eléri a fog tartószöveteit, akkor komolyabb beavatkozásokra van szükség, hogy megtisztíthassuk az érintett területet a kórokozóktól, és hogy segítsük a szervezetet a gyógyulásban.
Ez egy pontig lehetséges, és az íny tapadása szépen helyreállítható, de ha egy páciens túl sokáig vár a kezeléssel, akkor idővel visszafordíthatatlanná válik a folyamat. Ilyenkor már sajnos a rágószervet nem lehet megmenteni, és azt előbb-utóbb ki kell majd húzni.
Magát a kezelést a fogágybetegség kiterjedtsége határozza meg, ezért első lépésben mi a CompletDentnél mindig alapos állapotfelmérésnek vetjük alá a pácienseket. Az így kapott információk alapján döntünk a folytatásról.
Ha szükséges, akkor elvégezzük a professzionális szájhigiéniás kezelést, hiszen a lerakódott fogkövet ilyenkor is el kell távolítani, hogy a kezelés időszakában csökkentsük a kórokozók bejutásának esélyét az érintett területre.
Ezt követően kitisztítjuk a fogak mellett kialakult tasakokat, amihez hagyományos eszközöket (kürettkanalakat) vagy fogászati lézert is használhatunk. Előbbinél a helyi kezelés mellett még szükséges egy antibiotikumkúra is, utóbbinál a lézer olyan hatékony, hogy minden kórokozót elpusztít a fertőzött területen.
Az egyik leghatékonyabb módszer: a Vektor®-terápia
Amikor a fogíny tartós gyulladása miatt megszűnik az ínytapadás és a fogak elveszítik stabilitásukat, akkor szükségessé válhat az úgynevezett Vektor®-terápia.
A bizonyítottan biztonságos kezelés legnagyobb előnye, hogy azzal eredményesen feszesíthetünk a meglazult ínyszöveten és javíthatunk a meglazult fogak állapotán is, hogy azok a rendszeres alkalmazást követően visszanyerjék stabilitásukat.
A Vektor®-terápiát fogkő-eltávolítás és a tasakok megtisztítása után alkalmazzuk, hatékonysága pedig abban rejlik, hogy utólagosan polírozza a gyökérfelszínt, amelyről ezáltal eltávolíthatók a legapróbb szennyeződések is. A polírozáskor használt oldat hidroxidkristályokat tartalmaz, ami tükörsimává alakítja a gyökérfelszínt, így azon a későbbiekben sem tapadnak meg a kórokozók.
Ez a fertőzésmentes állapot pedig lehetővé teszi, hogy az érintett terület csontállománya regenerálódjon, és hogy a csontszövet pusztulása normalizálódjon.
Hogy miért szeretik a páciensek? Azért, mert alkalmazásával
nehezebben alakul ki újabb gyulladás,
ritkábban vagy egyáltalán nincs szükség kürettre,
tartós javulás érhető el.
Forradalmi megoldás íny- és fogágyproblémák esetén: a dióda lézer
Létezik egy újfajta kezelési módszer, amit egyre gyakrabban alkalmaznak a fogászatban, hiszen az bizonyította hatékonyságát az elmúlt évek során. Hogy miről van szó? A dióda lézerről, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket
gyökérkezelés,
fogíny- és fogágyproblémák kezelése,
implantátumok körüli gyulladások megszűntetése
és lágyrészműtétek esetén.
A nagy teljesítményű és csúcsminőségű dióda lézerrel fájdalommentesen, mégis eredményesen kezelhetők a fogakat vagy implantátumokat veszélyeztető gyulladások. Vérzéscsillapító hatása miatt kíméletesen alkalmazható a problémák és tünetek megszüntetéséhez, ráadásul nemcsak a használat idején, hanem utána is kifejti jótékony hatásait azáltal, hogy serkenti a regenerációs folyamatokat.
A páciensek körében rendkívül népszerű, mivel a hagyományos megoldásokhoz képes sokkal kevesebb kellemetlenség okoz, miközben gyorsan megtapasztalhatók az előnyök, amiket a kezelés kínál.
A dióda lézeres kezelés előnyei:
csillapítja a fájdalmat,
csökkenti a gyulladást,
lerövidíti a kezelési időt,
minimalizálja a vérzést kezelés közben (nincs szükség utána varratokra, nem keletkeznek hegek),
felgyorsítja a gyógyulási időt,
hosszú távú baktériumölő hatással rendelkezik,
gyors és kiszámítható eredmény érhető el alkalmazásával.
Előrehaladott stádiumban…
Súlyosabb esetben ugyanakkor műtétre is sor kerülhet, hogy a gyulladt szöveteket megfelelően eltávolíthassuk. Ha szükséges, akkor a sorvadt csontállomány gyógyulását pedig csontpótló anyaggal is segítjük, ezáltal a fog könnyedén visszanyerheti stabilitását.
A cél minden esetben az, hogy az érintett terület fertőzésmentes legyen, és hogy az instabil fog ismét rögzüljön a helyén. Érdemes ugyanakkor felkészülni arra, hogy a parodontológiai kezelések hosszúra nyúlhatnak, és azokhoz nagy türelemre van szükség a páciensek részéről. Komolyabb fogágybetegség esetén akár hónapokig is eltarthat a kezeléssorozat, hiszen csak így biztosíthatjuk, hogy a problémák és a tünetek végül elmúljanak.
Megéri ugyanakkor türelmesnek lenni, hiszen ideális esetben a kezelés végén a gyulladás megszűnik, a fog újra rögzül a helyén, és az megfelelő utógondozással még hosszú évekig kiszolgálhat minket.
Katalin állapota elég súlyos volt ahhoz, hogy komolyabb kezelést alkalmazzunk. Először fogászati lézer segítségével megtisztítottuk a területet a kórokozóktól, így nem volt szükség antibiotikum-kúrára. A lokális megoldással eredményesen és kíméletesen meg tudtuk szüntetni a fertőzést, és Katalinnak nem kellett félnie a mellékhatásoktól sem.
A gyulladás tünetei néhány kezelés után enyhültek, és Katalin rendkívül boldog volt, hogy a gyógyulási folyamat is felgyorsult. Már az első alkalmat követően láthattuk, hogy jó úton járunk, és a kezelés végén teljesen megszűntek a tasakok, az íny pedig nemcsak visszanyerte tapadását, de újra feszesen tapadt Katalin fogaihoz.
Öröm volt látni, hogy Katalin felszabadultan mosolyog, és hogy önbizalma is visszatért. A kontrollvizsgálaton elmesélte, hogy immár boldogan mutatja meg másoknak fogait és mosolyát, és hogy végre nincs benne semmilyen szorongás.
Gondolkodjunk el a megelőzésen!
Ennyi kellemetlen információ után szerencsére jó hírünk is van!
Egy kis odafigyeléssel és megfelelő szájhigiéniával megelőzhetők a későbbi problémák. Vesztenivalója mindenkinek van, hiszen a fogágybetegség egy bizonyos stádiumban már nem fordítható vissza, és ilyenkor az érintett fog(ak) eltávolítása ugyan kitolható pár hónappal vagy évvel, de elkerülni ezt a kellemetlenséget már nem nagyon lehet.
Sokkal jobb ilyenkor, ha a megelőzéssel foglalkozunk, ehhez pedig a következőkre van szükségünk:
1. Napi kétszeri (de akár háromszori fogmosás); reggel és este egyaránt kötelező!
2. Fogselyem rendszeres használata, minden este (vagy lefekvés előtt)
3. Egészséges életmód. Ne csak az étrendünk legyen egészséges, de ügyeljünk arra, hogy ha stressz is ér minket, akkor azt le tudjuk vezetni
4. És persze a legfontosabb: rendszeres fogászati kontroll!
Utóbbi különösen fontos, hiszen a rendszeres (évenkénti vagy félévenkénti) kontroll egy fájdalommentes procedúra, viszont fontos szerepe van a megelőzésben. A fogorvos gyakorlott szemei hamar észreveszik a tüneteket, így a szükséges kezelések időben elkezdhetők.
A végeredmény? A fogazat szép és egészséges marad, ezáltal a mosoly felhőtlen és önfeledt lehet.
