Hány implantátumra van szükség, hogy a teljes foghiányt pótolni tudjuk?

Mit mondanak a számok? Azt, hogy a felnőtt európai lakosság cirka 10 százalékának teljes foghiánya van, és hogy 40-45 éves kortól kezdve rohamosan nő azoknak az aránya, akiknek már egyetlen saját foga sincs. Szerencsére a fogászati implantátum ma már széles körben elérhető, de a költségesebb megoldás kapcsán gyakran felmerül az a bizonyos kérdés…

„Hány implantátumra van szükségem, és mennyibe fog kerülni a kezelés?”

A fogászati implantátum nemcsak az egyik legkorszerűbb megoldás a foghiány pótlására, de sajnos az egyik legdrágább is, feltéve, ha csak és kizárólag a kezelési tervek végösszegét nézzük.

Szóló hiány esetében a fogászati híd megfizethetőbbnek tűnik, nagyobb fogvesztés után pedig a részleges fogsort ajánljuk azoknak, akik az árbarát megoldást keresik, hiszen minél több az implantátum és minél fejlettebb a rá kerülő (látható) pótlás, annál nagyobb a kezelési terv végösszege is.

Csakhogy, és ez nagyon fontos: jobban megvizsgálva a dolgot kiderül, hogy mivel tartósabb, esztétikusabb, erősebb és kényelmesebb az implantátumos megoldás, ezért az ár-érték arányt tekintve ez a legjobb válasz a páciensek problémájára.

Az implantátumon stabilizált fogsor vagy körhíd egész életre szól, ráadásul egy sor egyéb előnye van ezeknek a fogműveknek. Ezeket mutatjuk be most aprólékosan.

Miért baj, ha nem pótoljuk a foghiányt?

Azért, mert már az első elveszített és nem pótolt fog is komoly galibát okozhat, csak erről még mindig kevesen tudnak. Elvégre, egy hiány még nem a világ vége, gondolják sokan, ezért elodázzák például egy kihullott őrlőfogak pótlását, mondván, majd jövőre (vagy azután).

És hogy mit vesznek észre idővel ezek a páciensek?

Azt, hogy a hiányzó foggal szomszédos fogak elkezdenek bedőlni az üres térbe, a szemközti állcsontban lévő fog pedig meghosszabbodik, szinte kinő a helyéről. Épp elég probléma az, hogy ez az állapot csúnya, és hogy gyakran megnehezíti a fogpótlást (lévén elmozdult, rosszul álló fogra nem ideális hídelemet készíteni, sőt, implantátumot sem könnyű közéjük beültetni), de az igazán veszélyes következmények még csak most jönnek.

A megdőlt fogak fogágya egyre csak gyengül, hiszen a rágóerő már nem ideális (tengely)irányban éri azokat, ezért a deformáció is mind komolyabb és komolyabb lesz, mígnem az érintett fogak elveszítik a stabilitásukat, és kihullanak korábbi társukhoz hasonlóan. Az őrlőfogak felületére négyzetcentiméterenként 40 kilogrammos nyomás nehezedik, és ezt a fogak csak akkor tudják elviselni, ha megfelelő állapotban vannak.

A helyükről kinőtt szemközti fogak is elveszítik stabilitásukat, hiszen gyökerüknek mind kisebb része van a csontozatban, és egy idő után ezek a rágószervek is kilazulnak. Ekkor már nem egy, hanem nagyobb (és összefüggő) foghiányról beszélünk, amikor az egész harapási helyzet módosulhat, és a folyamatosan romló állapot fájdalmas rágóízületi problémákat is eredményezhet.

Egyetlen elveszített fog pótlásának elmulasztása így veszélyeztet rövid távon három másikat, és utána még többet és többet, hacsak nem gondoskodunk időben a pótlásról.

Egyáltalán nem mellékes az sem, hogy az alsó hetes fog nélkül akár 60 százalékkal is csökkenhet a rágófunkció, és ha már a hatos is kiesik, akkor a helyzet csak rosszabb lesz. A rágás kényelmetlenné válik, a jobban terhelt frontfogak kopni kezdenek, lévén többet használjuk azokat, így már nem csak a hiánnyal szomszédos fogak, hanem az elülsők is veszélybe kerülnek.

Márpedig ezekre még azok is odafigyelnek, akiket nem zavarja, ha a rágás egy picit kényelmetlen, csak legyen elöl fog a mosolygáshoz. A frontfogak hiányát ugyanis már nem lehet zártabb vigyorgással és beszélgetéssel elrejteni.

A legjobbra kell törekedni teljes foghiánynál is

Tisztában vagyunk vele, hogy sok páciens esetében erről hiába írunk, hiszen ők már korábban elveszítették a fogaik többségét, így most arról kell beszélni, hogy miért érdemes a lehető legjobb megoldást választani teljes foghiány helyreállításánál is.

Hiszen ilyenkor már nem a többi fog, hanem a páciens egészségéért aggódunk.

Egy rosszul elkészített, billegő fogsor miatt az ember nem tud úgy és annyit enni, mint amennyit szeretne, márpedig az étkezésnek létfontosságú szerepe van egészségünkben. Nem úri-muri az, ha eszünk egy finomat, mivel egy jóízű ebéddel vagy vacsorával fontos tápanyagokat juttatunk be a szervezetünkbe.

Kivéve, ha a falatokat nem tudjuk megfelelően megrágni és csak tologatjuk el a tányért magunktól a rossz érzés miatt. Ekkor hiánybetegségek lépnek fel, amit pszichés és önértékelési problémák követnek, és ez jelentősen rontja az életminőségünket is.

Miközben egy megfelelő fogpótlással maradéktalanul kiélvezhetnénk az ízeket és azzal megfelelően gondoskodhatnánk saját egészségünkről.

Hogyan segít a fogászati implantátum az idősebb pácienseken?

A fogászati implantátum az egyik legfiatalabb fogpótlási megoldás, viszont az elmúlt 40-50 évben olyan sikertörténetet produkált, amit még a fogorvosok sem mindig hisznek el.

Az elveszített fogak gyökerének helyére, a csontba kerülő műgyökerek 97-98 százalékos sikerességi rátával rendelkeznek, hiszen szervezetbarát és biokompatibilis anyagokból készülnek (titánból vagy cirkonból).

Ezek az anyagok nem okoznak allergiás reakciót, cserébe a belőlük készült implantátumok képesek összenőni a környező csontszövetekkel (ez a siker kulcsa), így páratlanul stabilan és erősen állnak a helyükön. A műgyökér nemcsak szóló, hanem nagyobb és összefüggő foghiány esetében is kiváló megoldás, és egyaránt készülhet rá korona és híd, sőt…

… kivehető fogsor is.

De mielőtt felsorolnánk a lehetőségeket, válaszoljunk egy másik kérdésre!

Mi az, amit nem támogatunk?

A fogászati technológia rohamos fejlődése miatt olyan megoldások is elterjedtek, amelyek alkalmazása megosztja a fogorvosokat, és ebbe a körbe tartozik az idősek körében népszerű, de rendkívül kockázatos mini implantátum.

A mini implantátumot eredetileg azoknak a pácienseknek találták ki, akiknek nagyon kevés csontállományuk van, és akiknek nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is gondjaik vannak. Hagyományos implantátumokat ugyanis az ilyen (vékony) csontba szinte lehetetlen beültetni, és még a csontpótlás sem mindig segít, hiszen túl sokat kellene pótolni ahhoz, hogy a fogbeültetés lehetővé váljon.

A normálnál lényegesen karcsúbb mini implantátum éppen ezért az idősebb korosztályt vette célba, azonban egy valamit nem szabad elfelejteni: oka van annak, hogy a vastagabb implantátumok sikerrátája nagyobb, hiszen ezeknek nagyobb is a felülete, így a csontos összenövés által nagyobb helyen tudnak kapcsolódni a csontozathoz.

Éppen ezért erősebbek, stabilabbak és tartósak.

A mini implantátumok beültetése viszont túlságosan kockázatossá teszi a fogpótlási folyamatokat, ezért azok megvalósítását a CompletDent szakorvosai nem támogatják. Mindig elmondjuk, hogy – ha a szívére teszi a kezét – egyik páciens sem szívesen választ olyan fogművet, amely rövid időn belül nagy eséllyel kieshet a helyéről.

Rizikós, viszont bizonyos esetekben megvalósítható az úgynevezett All-on-4 megoldás, amit ezért cikkünk végén alaposabban is bemutatunk. Ennél is igaz viszont az, hogy a kockázatokkal számolni kell, és a sikeressége ennek a megoldásnak még nem tud vetekedni a bizonyított eljárásokkal.

Az 1. megoldás: a stégprotézis

A stégprotézis az egyik legnépszerűbb, és ár-érték arányában az egyik legjobb válasz a teljes foghiányra, hiszen a páciensek többségénél megvalósítható, ezért idősebb korban is megfelelő alternatíva.

Hogy mi valójában a stégprotézis? Egy fogászati implantátumokon stabilizált fogsor: a páciensnek állcsontonként 2-4 műgyökeret ültetnek be, amire egy köztes elem segítségével szinte hozzápattintható a kivehető pótlás. A fogsor stabilan ül a köztes elemen, ezért rágáskor, beszélgetéskor és mosolygáskor nem esik ki a helyéről, viszont tisztításkor egy szimpla mozdulattal eltávolítható. Komfortos, erős, mégis diszkrét.

A stégprotézis a következő elemekből áll:

  • 2-4, de akár 5-6 fogászati implantátum állcsontonként (általában a frontfogak helyén, mind a két oldalt)
  • köztes elemek (egy-egy felépítmény az implantátumokra, majd egy ezeket összekötő stég, amelyre szinte ráül a protézis)
  • a kivehető fogsor

A megvalósításhoz két kezelési időszak szükséges:

  • a fogászati implantátum beültetése az első, amit egy 3-6 hónapig tartó gyógyulási időszak követ (ez alatt csontosodnak be az implantátumok),
  • majd jöhet a köztes elem és a kivehető fogsor elkészítése, valamint a pótlás véglegesítése és átadása.

A stégprotézis előnye, hogy

  • megfizethető
  • nagy sikerrátával rendelkezik (biztonságosan megvalósítható, valamint megfelelő szájhigiénia és gondozás mellett akár élethosszig is kiszolgálhatja tulajdonosát)
  • nincs szükség csontpótlásra (ezért az idősebb páciensek esetében is ideális megoldás)

A 2. megoldás: a körhíd

Amikor a stégprotézis és az implantátumra készített körhíd közül kell választani, akkor páciensek első kérdése az, hogy:

„Miért elég csak 2-4 implantátum a fogsorhoz, és miért van szükség 6-8 implantátumra a körhídhoz?”

A két fogpótlási megoldás között ugyanis jelentős árkülönbség van, hiszen egyrészt kétszer annyi műgyökeret kell beültetni, másrészt a köztes elemek és a körhíd (legyen az fémkerámia vagy cirkon) is drágábbak.

A válasz a fenti kérdésre egyszerű: a fogsor sokkal könnyebb, mint a körhíd, ezért azt kockázatok nélkül meg tudja tartani 2-4 fogászati implantátum (és az azokat összemerevítő stég). A fém- vagy cirkonvázas körhíd stabilizálásához ellenben szükség van minimum 6, de inkább 8 fogászati implantátum beültetésére, és ennél kevesebb csak akkor lehetséges, ha egy különleges, de rizikós beültetési protokollt követnek a szájsebészek (lásd a következő pont, az All-on-4).

Fém- vagy cirkonvázas körhíd megvalósításához felül 8, alul 6 implantátumra van szükség legalább (!), viszont a kezelési folyamat nem tér el a stégprotézisnél tapasztalttól:

  • 1. lépés az állapotfelmérés és a kezelési terv megalkotása,
  • majd jöhet a fogbeültetés,
  • amit egy 3-6 hónapos gyógyulási idő követ.
  • Ezután az íny alatt gyógyuló implantátumokat felszabadítjuk,
  • arra felhelyezzük a köztes elemeket (jelen esetben a felépítményeket),
  • majd felragasztjuk vagy felcsavarozzuk a körhidat (ami vagy teljesen összemerevített, vagy több részből áll).

A körhíd legnagyobb előnye, hogy nincs szükség hozzá műínyre, és hogy azt a páciens egyáltalán nem tudja eltávolítani. Hátránya, hogy tökéletes csontállomány szükséges hozzá, ráadásul az elveszített frontfogak helyétől egészen az őrlőfogak helyéig, lévén annak a bizonyos 6-8 implantátumnak a helye is részben kötött, azokat ugyanis viszonylag egyenletesen kell elosztani a fogíven.

Mindkét oldalra, valamint előre és hátra is kell belőle, hogy a körhíd erős alapokon álljon.

Súlyosabb (például az őrlőfogak helyén kialakult) csontsorvadás esetén ezért szoktak stégprotézist ajánlani, hiszen annak megvalósításához nincs szükség csontpótlásra. Ideális esetben a körhídnál sem kell pótolni a csontot, de az a tapasztalat, hogy akinek teljes foghiánya van és korábban nem gondoskodott a megfelelő fogpótlásról, annak már elég jelentős a csontsorvadása is ahhoz, hogy valamilyen korrekció szükségessé váljon.

Alternatíva arra, ha kevesebb a csontállomány: az All-on-4

A stégprotézis és az implantátumos körhíd egyik érdekes alternatívája az úgynevezett All-on-4, ami akkor jöhet szóba, ha a páciens semmi esetre sem szeretne kivehető fogsort, ugyanakkor a csontállománya nem teszi lehetővé a hagyományos körhidas megoldást.

Az All-on-4-t sokan az implantátumos körhíd továbbfejlesztésének tartják, hiszen az egy különleges fogbeültetési procedúrával teszi lehetővé a hidas megoldást akkor is, ha csak négy (vagy akár 5-6) műgyökeret ültetünk be a csontba. A titkot ebben az esetben a két szélső implantátum rejti, hiszen azokat egy kicsit döntve ültetik be, így az íny felőli része elől, a csontban álló vége viszont hátul van. A beültetett implantátumokat a stégprotézishez hasonlóan összemerevítik, így ez a rendszer meg tudja tartani a fém- vagy cirkonvázas körhidat.

Éppen ezért nincs szükség csontpótlásra is, elkerülhető a kivehető fogsor használata, cserébe viszont két dologra kell odafigyelni: az egyik, hogy ez a megoldás valamivel drágább, mint a stégprotézis, hiszen

  • 4 (vagy 5-6) implantátum beültetése mellett szükség van
  • a köztes elemekre (jelen esetben ezek speciális kialakításúak, hogy passzoljanak a döntött implantátumokra)
  • valamint a teljes körhídra (legyen az fém- vagy cirkonvázas).

A másik, amit tudni kell az All-on-4-ról, hogy a megoldás a kockázatosabbak közé tartozik, ezért rendkívül szigorúan vesszük az állapotfelmérést előtte. Csak abban az esetben valósítható ugyanis meg ez a fogpótlás, ha a páciens megfelelő szájhigiéniával rendelkezik, és ha a csontállomány minősége is megfelelő.

Mindegyik megoldásra igaz viszont az, hogy az átadást követően nem ér véget a páciens feladata! A fogművekről ugyanis gondoskodni kell, és oda kell figyelni rájuk, hogy azok élethosszig kiszolgálhassák tulajdonosaikat.

Így lehet az a bizonyos mosoly nemcsak esztétikus, de felhőtlen is.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top