A fogászati implantátumok beültetése ma már rutinműtétnek számít. A titánból készült első műgyökér megjelenése óta eltelt több mint ötven évben mind a műtéti eljárások, mind pedig a fogászati anyagok rengeteget fejlődtek, és a csontpótlás terén is hatalmas az előrelépés.
Erre a statisztikák ismeretében szükség is van, ugyanis az Európai Unió lakosai meglehetősen rossz eredményekkel rendelkeznek a fogaik egészségét illetően: körülbelül 7 százalékuknak már egyetlen saját foga sincs. Ha pedig ez az adat helytálló, akkor a fogbeültetések joggal népszerűek kontinensünkön.
Mi történik a csonttal a fog elvesztése után?
A fogakat és a csontot a legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, mint ahogy a fák kapaszkodnak a gyökereikkel a talajba. A fogak gyökereit körbeöleli a megfelelő sűrűségű és vastagságú csont, és stabilan tartja a helyén. Vagyis a csontra csak addig van szükség, amíg van mit megtartania – ha a fog kiesik, vagy ki kell húzni, akkor a feladata megszűnik, nem hat rá tovább rágóerő, és idővel teljesen eltűnik, felszívódik.
A rossz hír az, hogy a csont felszívódása gyakorlatilag mindenkinél ugyanannyi idő alatt megy végbe. Azaz nem számít, ha valaki fiatalabb, ugyanúgy bekövetkezik, és egyénenként ugyan eltérő, de nagyjából fél évet vesz igénybe. Ezért is fontos, hogy a fog elvesztése után minél előbb megtörténjen a fogpótlás, ha ugyanis túl sokat vár a páciens, akkor csontpótlásra lesz szüksége.
Mi a csontpótlás?
A csontpótlás az a beavatkozás, aminek során a fog elvesztése után felszívódó, illetve az egyéb okból meggyengülő csontot valamilyen módon újjáépítjük, pótoljuk. Ehhez különféle pótlóanyagok állnak rendelkezésre (erről majd később ejtünk szót), és ma már rengetegféle technika létezik akár a speciális, bonyolultabb esetekre is.
Milyen esetekben szükséges a csontpótlás?
A csontpótlásról a fogászati implantátumok kapcsán esik a legtöbb szó, de nem ez az egyedüli probléma, amikor szükség lehet erre a beavatkozásra. Nézzük, milyen esetekben kell csontpótlást végezni:
- Természetesen fogbeültetést megelőzően, amennyiben enélkül nem biztosítható az implantátum stabilitása.
- Foghúzást, illetve ciszta eltávolítását követően.
- Fogágybetegség miatt, ha az érintett fog már nem rögzül megfelelően.
- Egyéb okból bekövetkező csontkárosodás esetén.
Milyen anyagokkal történik a csontpótlás?
A csontpótló anyagokat két csoportba sorolhatjuk. Az elsőt a különféle bio anyagok alkotják, amiket granulátum formájában használunk. A másik esetben saját csontot veszünk ki a pótláshoz, és ezt helyezzük be a megfelelő a helyre.
1. Ha az eset nem igényel speciális megoldást, akkor rendelőnkben bio csontpótló granulátumot használunk. Ennek a módszernek igen nagy a sikeressége, ugyanis ezek a készítmények serkentik és elősegítik az új csontszövet képződését az adott területen.
A granulátum használata semmilyen kockázatot nem jelent, az újonnan képződött csontszövet pedig teljesen megegyezik az eredeti csonttal, ezért alkalmazzuk ezt a természetes és eredményes megoldást.
2. A csontpótlásra saját csont átültetésével is lehetőség van. Ebben az esetben az állcsont hátsó részéről vesszük a szükséges méretű csontblokkot, amit fertőtlenítés után titáncsavarokkal rögzítünk a megfelelő helyre.
3. Létezik még egy, a modern technológia vívmányit is felhasználó módszer, amit a rendelőnkben alkalmazunk. Ebben az esetben mesterséges anyagok és a páciens állcsontszövetének keverékéből készül egy, az igényeknek megfelelő műcsontblokk, és ez kerül beültetésre.
A csontpótlás steril körülmények között történik, és helyi érzéstelenítéssel, valamint éber szedálásban is elvégezhető.
Mi történik a csontpótlás után?
Ideális esetben a csontpótlás, illetve a fogbeültetés akár egy időben, egy ülésben is elvégezhető. Ha ez nem lehetséges, akkor meg kell várni a szükséges gyógyulási időt, és csak ezután kerülhet sor az implantációra.
A regeneráció négy-hat hónapot vehet igénybe egyéntől függően, azaz egy eléggé hosszadalmas folyamatról van szó, ezért az a tanácsunk, hogy egy fog elvesztése után minél előbb érdemes elvégezni a fogpótlást.
