Minden, amit a fogfájásról tudni kell

A fogfájás az egyik legrosszabb dolog, ami történhet velünk: a kínzó, lüktető, hasogató kellemetlenség miatt nem tudunk felhőtlenül rágni és enni, ráadásul minden mosolygásnál eszünkbe jut, hogy valami nincs rendben a fogunkkal.

Megijedünk attól, hogy a baj miatt hetente kell majd fogorvoshoz járnunk, márpedig erre senki nem vágyik. Talán még maguk a fogorvosok sem.

A fájdalom hátterében sokszor könnyen azonosítható problémák állnak, de mielőtt bárki azt gondolná, hogy a fogfájás valami apróság, érdemes egy kicsit megismerni fogaink szerepét és a bajt előrejelző tüneteket.

Az emberi fogazat és a fogak felépítése

Tény, hogy a gyermekkorban megjelenő tejfogakból 20, míg a 6 éves kortól előtörő maradó fogakból 32 darab van, de azt már csak kevesen tudják, hogy a 18 éves kortól előtörő bölcsességfog egyfajta evolúciós csökevény, amelyre nincs is igazán szükségünk. Nem véletlen, hogy sokaknál csak a baj van a 4 darab nyolcassal, másoknak pedig már ki sem nőnek a bölcsességfogak a helyükről.

De ami talán még ennél is fontosabb, az az, hogy a maradó fogak elvesztése végleges, és a foghiányt már csak egy fogorvos oldhatja meg a megfelelő fogpótlás elkészítésével.

Ugyanez a helyzet a különböző sérülések, így például a fogszuvasodás vagy a foggyökér gyulladása esetén is, ezekhez ugyanis szakember segítségére van szükség, mindegy, mit írnak a különböző honlapok, ahol csodaszerek kapcsán kínálnak mesés gyógyulást. Bármennyire is szeretnénk, még nincsenek tökéletes házipraktikák és egyszerű megoldások.

A fogak színe világossága vagy szürkésfehér, de az árnyalat egyénenként változó, és semmi esetre sem hófehér.

Hogy ez minek köszönhető? Annak, hogy a külső réteg, a 90 százalékban szervetlen anyagokat tartalmazó zománc áttetsző, így az alatta lévő dentin sárgás színe könnyedén átlátszódik. A fog színét tehát nemcsak az határozza meg, hogy mennyi szennyeződés rakódott le a rágószervek felszínére, hanem az is, hogy milyen vastag a zománcréteg.

Ez az oka annak is, hogy a zománc kopásával egyesek idővel azt veszik észre, hogy fogaik elsárgulnak, és még a szennyeződéseket letakarító fogfehérítés sem javít számottevően az esztétikai problémán.

Mi van a dentin alatt?

A dentin egy keményszövet, amely utolsó védelmi vonalként óvja a szerves anyagokat tartalmazó fogbelet. A fogbél, vagyis a pulpa a fogak belső része, amit erek és idegek sokasága hálóz be, ezáltal a terület rendkívül érzékeny.

A négyzetmillimétereként több tízezer darab sejtet tartalmazó pulpa

  • egyrészt táplálja a dentinréteget,
  • másrészt közvetíti az agy felé a fájdalmat, illetve a hő- és tapintásingereket.

Az itt található sejtek létfontosságú szereppel bírnak, hiszen gondoskodnak arról, hogy az emberi fog egy hatékonyan működő szerv legyen.

A fogbél két részre osztható: a látható (vagyis koronai) résznél találjuk a pulpakamrát, az íny alatti gyökérben pedig a gyökércsatorná(ka)t. Az idegek és erek a gyökércsatornánál lépnek ki a fogból, és innen indulnak tovább, hogy csatlakozzanak az állcsontban lévő idegekhez és erekhez.

Mi a fogaink szerepe?

Ha nagyon röviden szeretnénk válaszolni, akkor:

  • a rágás,
  • az esztétikum
  • és a hangképzés.

Elsődleges szerepe ugyanakkor a táplálék megragadása, elharapása és szétrágása, ez utóbbi miatt ráadásul kiemelt feladatot kap az előemésztés során is. A páciensek többsége persze úgy érzi, hogy a szép és hófehér mosoly a legfontosabb szempont, csakhogy a fogorvosok mindig a rágófunkció helyreállítására törekednek, azzal a kikötéssel, hogy a fogműveknek meg kell felelniük az esztétikai elvárásoknak.

Elég ugyanis egyetlen fogat elveszíteni ahhoz, hogy megfelelő pótlás nélkül egy veszélyes láncreakció vegye kezdetét, és hogy akár súlyos egészségi következmények is kialakuljanak.

A rendezett mosoly viszont nemcsak a rágás és a hangképzés miatt számít, hiszen az elősegítheti a magánéleti és a munkahelyi sikereket, nélküle pedig egy hétköznapi beszélgetés közben sem vagyunk elég magabiztosak.

A hiányos fogazat lelki problémákat, így például szorongást és depressziót is okozhat, és ha ez nem volna elég, akkor számolni kell az egyéb kockázatokkal:

  • az elveszített foggal szomszédos rágószervek bedőlnek,
  • a szemközti állcsontban lévő fogak kiemelkednek a helyükről,
  • nagyobb hiány esetében pedig módosulhat a harapási helyzet,
  • aminek következménye fájdalmas rágóízületi probléma is lehet.

A sérüléseket helyreállító kezelések és a foghiányt megszüntető pótlások szerencsére a korszerű fogászati megoldások miatt kiválóak, így senkinek nincs oka az aggodalomra.

Fogfájásból több is van

Valószínűleg nincs olyan ember, aki legalább egyszer az életében ne tapasztalta volna meg, hogy milyen kellemetlen érzés a fogfájás, amelynek hátterében legtöbbször a fog sérülése vagy egy makacs gyulladás áll.

A fogakból vagy azok környezetéből kisugárzó fájdalom sokszor elviselhetetlen, viszont fogfájásból nemcsak egyfajta van, hiszen szervezetünk többféleképp is jelezheti, ha valami nincs rendben a szájüregünkben.

Intenzitás alapján ugyanis érezhetünk

  • lüktető,
  • éles
  • vagy tompa fájdalmat,

és bármilyen furcsa, amit most írunk, de a különböző fájdalom más és más fogászati problémát jelezhet. Bármelyikről is van szó, érdemes a lehető leghamarabb időpontot kérni fogorvosunknál, hiszen a háttérben álló problémára csak szakember deríthet fényt.

A fájdalom típusa alapján egy rutinos fogorvos sokszor már röntgen és fizikális vizsgálat nélkül is le tudja vonni a következtetéseit, mivel az egyes fogászati problémák jellegzetes tüneteket okoznak.

Mi a fogfájás leggyakoribb oka?

Fájdalomérzet általában akkor jelentkezik fogainknál, ha a fogbélben található idegeket valami ingerelni kezdi. A zománctól és dentintől védett területet pedig leginkább a fogszuvasodás irritálhatja, főleg akkor, amikor a fertőzés előrehaladott stádiumban veszélyesen megközelíti a fogbelet.

A fájdalom típusa megmutathatja azt is, hogy az érintett rágószerv milyen súlyosan károsodott. Az éles fájdalom legtöbbször azt jelzi, hogy a fogszuvasodás még egyszerűen kezelhető, a legnagyobb ijedtséget pedig a tompa fájdalomnak kell kiváltania, amit általában akkor érzünk, ha a fogban krónikus gyulladás alakult ki, és ha az ideg elhalt vagy súlyosan károsodott.

Ez utóbbi olyan probléma, ami már nem tűrhet halasztást, de a kellemetlen tüneteket a többi esetben sem szabad figyelmen kívül hagynunk.

A fájdalmat természetesen külső inger is okozhatja: édes vagy sós finomságok, valamint hideg és meleg ételek vagy italok miatt sokan szenvednek kellemetlen érzékenységtől, ami jelentősen ronthat az életminőségen. Szerencsére a fogérzékenység viszonylag egyszerűen megszüntethető speciális szájápolási eszközökkel (érzékeny fogakra kifejlesztett fogkrémekkel és szájvizekkel), valamint fájdalommentes kezelésekkel.

A fájdalom kialakulhat még bizonyos fogászati beavatkozások után, illetve az éjszakai fogcsikorgatás is lennek annak forrása.

Az éles fájdalom okai

Az éles fogfájásra jellemző, hogy az hirtelen tör ránk, viszont rövid ideig tart, és bár kellemetlen pillanatokat tud okozni, de a háttérben álló problémák még könnyen kezelhetők, és a helyzet közel sem olyan veszélyes, mint például egy krónikus fájdalom esetén.

Kiválthatja:

  • letört fog,
  • fognyaki érzékenység vagy fognyaknál lévő szuvasodás,
  • helytelenül felragasztott korona/híd,
  • túlságosan magas tömés, korona/híd,
  • éjszakai fogcsikorgatás (bruxizmus).

Az esztétikus tömés elkészítése után néhány napig tapasztalhatunk éles fájdalmat az érintett területen, de a kellemetlen érzés idővel megszűnik.

Ha a fog kopogtatásra érzékenyen reagál és a fájdalom később sem múlik el, akkor viszont szinte biztos, hogy a háttérben fogszuvasodás áll.

A tompa fájdalom okai

Hiába elviselhetőbb a tompa fájdalom, mint például a hirtelen kialakuló és arcunkat eltorzító éles fájdalom, előbbi mégis nagyobb veszélyt jelezhet előre.

A hosszabb ideig tartó, gyakran az alvást is megzavaró tompa fájdalom ugyanis arra utal, hogy a fogbélben lévő idegek súlyosan károsodtak.

A fogorvosok egy fájdalommentes és biztonságos eljárással, panorámaröntgen vagy 3D CT-felvétel készítésével azonnal diagnosztizálni tudják a problémát, de ha a fogbél valóban megsérült, akkor a pulpa érintettsége miatt már csak a gyökérkezelés jöhet szóba.

A tompa fájdalom utalhat még:

  • helytelenül álló bölcsességfogra,
  • éjszakai fogcsikorgatásra (bruxizmus),
  • valamint állkapocs-ízületi rendellenességre.

Érdemes még tudni azt is, hogy a tompa fájdalom nemcsak a fog kopogtatására, hanem közvetlen kiváltó ok nélkül is jelentkezhet, és az akár hetekig is elhúzódhat, ha nem kérünk időpontot minél hamarabb fogorvosunkhoz.

A lüktető fájdalom okai

A fogfájás harmadik fajtája a lüktető és intenzív fájdalom, ami a legsúlyosabb esetekre, akár súlyos gyulladásra is utalhat. Fel kell készülni, hogy ilyenkor a problémát tályog vagy fertőzés okozza, és gyakori, hogy az elviselhetetlen érzést az arc duzzadása is kíséri.

Sokszor rendkívül látványos tünettel jár együtt ez a folyamat, így a páciens azonnal a fogorvosi székben találja magát. Sajnos gyakran már túl későn (pedig a korai tünetekre való odafigyeléskor ez a probléma is megelőzhető).

A lüktető fájdalom külső hatás nélkül is jelentkezhet, időtartama is változatos: előfordul, hogy csupán néhány percig tart, máskor viszont több órán keresztül is kínozhat minket.

Ezt kell tenni, ha fáj a fogunk!

Hogy mi a legfontosabb, amire fogfájáskor gondolnunk kell?

Arra, hogy nem érdemes bízni az otthoni praktikákban, amikről az interneten írnak, hiszen a fájdalom megszüntetéséhez az esetek többségében szakember segítségére van szükségünk.

Gondoljunk mindig arra, hogy a fogfájásnak számtalan oka lehet, és hogy rágószerveinknek nem tesz jót sem a várakozás, sem a találgatás. A Google helyett ilyenkor a fogorvos az igazán jó barátunk.

Legyen szó tompa, lüktető vagy éles fájdalomról, kulcsfontosságú, hogy minél gyorsabban fogorvos segítségét kérjük. A rendszeres kontroll és ellenőrzés mellett is fontos, hogy a tünetek észlelése után sürgősen cselekedjünk, akkor is, ha a kellemetlen érzést nem tudjuk besorolni a fenti csoportokba.

Egy átsugárzó fogfájás ugyanis más testrészünknél jelentkező problémákra is felhívhatja a figyelmünket (fül, szem, arcüreg), és a fogorvos ilyenkor továbbirányíthat minket a megfelelő szakemberhez.

A panaszokat semmi esetre sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen egy későn diagnosztizált szuvasodás vagy fogbélgyulladás a szükségesnél nagyobb kockázattal jár. Előfordulhat, hogy ilyenkor egy tömés vagy gyökérkezelés már nem segít, és a fog eltávolítása az egyetlen, ami szóba jöhet.

A CompletDent fogorvosai fogfájás esetén alaposan megvizsgálják a pácienst, és pontos képalkotó-diagnosztika segítségével próbálják felderíteni a háttérben megbújó problémákat, hogy a szakszerű kezelést minél gyorsabban elkezdhessék.

A fogfájás precíz kezelése

A beteg fogakat nemcsak azért kell mihamarabb kezelni, mert a kellemetlen tünetek kihatnak az életünkre, hanem azért is, mert a probléma súlyos következményekkel járhat. A kínzó fájdalom miatt nem tudunk a munkára vagy családunkra koncentrálni, később pedig nemcsak fogászati, de átfogóbb egészségi következményei is lehetnek a kezeletlen fájdalomnak.

A kezelést elsősorban az határozza meg, hogy mekkora baj: a leggyakoribb kiváló ok, a fogszuvasodás például a kezdeti stádiumban viszonylag egyszerűen orvosolható a fertőzött terület eltávolításával és esztétikus töméssel.

Ha viszont a fertőzés eléri a fogbelet vagy a fogideg elhal, akkor a gyulladás és a tünetek megszüntetéséhez már gyökérkezelésre van szükség, hogy a fogat meg tudjuk menteni.

Az egyik leggyakoribb fogászati kezelés: az esztétikus tömés

A korszerű fogászati technológiának köszönhetően egyre több kezelés számít rutineljárásnak. Az esztétikus tömés az egyik leggyakrabban elvégzett beavatkozás, ezért szinte mindegyik fogorvosnak nagy a tapasztalata benne.

A modern tömőanyagokkal pedig nagyon könnyű együtt dolgozni, és azok esztétikus végeredményt biztosítanak, így a szuvas területek eltávolítása után és a kifúrt lyuk előkészítését követően kényelmesen elhelyezhető az elegy, ami a kék fény hatására szinte azonnal megköt.

Nincs túlságosan elhúzódó fogászati kezelés és csúnya, szégyellni való végeredmény.

Bár a kezelés valóban mindennapos, azt rendkívül precíz protokoll segíti: a fogorvos ellenőrzi, hogy nem maradt hátra fertőzött foganyag, majd biztonságos és hatékony készítménnyel fertőtleníti a kifúrt lyukat (a kavitást). Mély szuvasodás esetén a fogorvosok gyógyszeres alábélelést is használnak, ami segíti a fogszövet regenerálódását.

A tömőanyag beragasztása csak akkor történhet meg, ha a fogorvos biztos abban, hogy a kavitás kórokozóktól mentes. A sok apró mozdulat végén, amikor a fog felkészült a munka véglegesítésére, akkor a fogorvos felviszi a puha tömőanyagot, majd ha az megkeményedett a lézerfény hatására, akkor lecsiszolja, hogy a páciens tökéletesen és kényelmesen tudjon vele harapni, rágni.

Amitől sokan félnek, pedig nincs rá okuk: a gyökérkezelés

A gyökérkezelés már-már az utolsó esély, hogy egy súlyosan fertőzött fogat megmentsünk, és bár évtizedekkel ezelőtt valóban rossz híre volt, ma már ez is a fájdalommentes rutineljárások közé tartozik.

Sőt, a tökéletesre fejlesztett érzéstelenítésnek köszönhetően sem a tömés, sem a gyökérkezelés közben nem kell számolni fájdalommal, így mind a két kezelés kényelmesen végigülhető, hiszen a páciensek kezdettől fogva nem éreznek semmit. Gyakran még az injekció beadását sem (a érzéstelenítő gél felvitelének hála).

A gyökérkezelés első lépése hasonlít a fogtöméshez: a fogorvos eltávolítja a fertőzött területet, ami jelen esetben nemcsak a sérült zománc- és dentinréteg, hanem a kórokozóktól hemzsegő pulpa is. Ezt követően megtisztítja a gyökércsatornát, majd egy ideiglenes gyökértöméssel lezárja a csatornákat. Az ideiglenes tömés alá fertőtlenítő hatású gyógyszer kerül, ami a következő egy hétben minden ottmaradt baktériumot elpusztít.

A kezelés utolsó részeként a fogorvos végleges gyökértömést készít, majd a fogba fúrt lyukat esztétikus töméssel fedi be.

A gyökérkezelés ma már mintegy 95 százalékos sikerességi rátával rendelkezik, de akkor sem kell megijedni, ha a beavatkozás nem hozza meg a kívánt végeredményt.

Egy utolsó utáni esély még ekkor is létezik, ez pedig a gyökércsúcs-rezekció, amelynek során eltávolítják a fog gyökércsúcsi részét, ahol megmaradhatott vagy kialakulhatott a gyulladás.

A cél minden esetben az, hogy a fogorvos megmentse a problémás rágószervet, és hogy az érintett fog még sokáig kiszolgálhassa tulajdonosát. Hiszen saját fogainknál keresve sem találhatnánk jobbat.

Megelőzés

Alapvetés: sem a fogtöméstől, sem a gyökérkezeléstől nem kell félni, hiszen egy jól elvégzett beavatkozásnak köszönhetően a kezelt fog még sokáig megtartható és használható.

A legjobb módszer mégis a megelőzés, és szerencsére itt sincsenek nagy titkok. Bár a neten sok tanács kering, a CompletDent fogorvosai úgy gondolják, hogy a következő 5 tippet érdemes megjegyezni és betartani:

  • 1. Napi minimum kétszeri fogmosás, az egyik reggel, a másik este. Napközben, ha tudjuk, megmoshatjuk még egyszer a fogainkat, de várjunk evés után 30-60 percet
  • 2. Napi minimum egyszeri fogselymezés, általában este, fogmosás előtt
  • 3. Cseréljük gyakran a fogkefénket (2-3 havonta és minden betegség után)
  • 4. Figyeljünk oda az egészséges, finomított szénhidrátban szegény étkezésre
  • 5. Járjunk rendszeresen fogászati kontrollra (12 havonta normál esetben, de súlyosabb fogágybetegségnél érdemes ezt 6 hónapra szorítani)

Ha ezeket a szabályokat betartja az ember, akkor már szinte megtett azért, hogy mosolya sokáig szép és egészséges maradjon.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top