Mikor tanácsos kihúzni a bölcsességfogakat?

Csúcstechnológiás fogászat ide, hatékony szájápolási termékek oda, a klinikákat felkereső páciensek nagy része a mai napig küzd a bölcsességfogaival, és nem csökken azoknak a száma, akik ilyen nehézségekkel keresik fel a fogászatokat.

Nem csoda, hogy egy sor kérdés felmerül ilyenkor a páciensekben. Miért olyan macerás egy bölcsességfog, és mit kell tenni vele, ha az problémát, kellemetlenségeket okoz?

Mostani cikkünk igyekszik minden kérdésre válaszolni a témában.

Mik azok a bölcsességfogak?

Bölcsességfogaknak nevezzük az alsó és a felső állcsont 8. helyén álló fogakat, amelyek általában 18 és 25 év között bújnak elő, sokszor emlékezetes módon, egy sor kellemetlenséget okozva. Nevét onnan kapta, hogy szemben a kiskorunkban előtörő többi foggal, a bölcsességfog az emberi érettség későbbi szakaszában érkezik meg; a hiedelem szerint akkor, amikor már a legtöbb tudással rendelkezünk.

A valóságban persze az érettség és a fog megjelenése között nincs összefüggés, a 8. fog pedig legfeljebb csak annyiban különleges, hogy valójában már nincs is rá szükségünk. Az orvostudomány úgy véli, hogy ha valaha volt is funkciója ennek a fognak, az ma már evolúciós csökevénynek számít, hasonlóan a vakbélhez vagy a fülizmokhoz.

Érdekes, igaz? Ennyi hűhó egy használhatatlan rágószervért…

Pedig a bölcsességfog lényegében nem más, mint egy harmadik őrlőfog, amelyre őseinknek a nyers hús elfogyasztásához volt szükségük, de a főzés és a sütés feltalálása után ezek idővel elveszítették szerepüket.

Kinek lehetnek bölcsességfogai?

Értelemszerűen mindenkinek, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek van (lesz) is.

A statisztikák szerint a felnőttek 13 százalékánál a bölcsességfogak már egyáltalán nem bújnak elő (vagy épp teljesen hiányoznak), de arra is van példa, hogy végül csak egy-egy 8-as tör elő a helyéről.

A kérdés amúgy nem is az, hogy kinek lehetnek bölcsességfogai, hanem inkább az, hogy az milyen problémákat okozhat, és hogy mi a teendő akkor, ha a tünetek kellemetlenné, elviselhetetlenné válnak.

Ki kell-e húzni a bölcsességfogakat?

Bár sokan azonnal rávágnák az egyértelműnek tűnőt („igen!”), az általános válasz az, hogy nem!

A bölcsességfog megléte ugyanis önmagában nem jelent problémát, és ha az nem okoz panaszokat, tehát egészséges és van helye a fogívben, akkor szépen békén kell hagyni, és páciensként oda kell figyelni az ápolására. Ki tudja, hogy később mire lesz még jó; elvégre egy 7-es elvesztésekor még akár fogászati híd pilléreként is funkcionálhat.

Egy 8-as megfelelő ápolása persze nem olyan egyszerű, hiszen a legnagyobb méretű fogról beszélünk, amely hátul, nehezen elérhető helyen van, éppen ezért fogmosáskor, fogselymezéskor is csak a gond van vele. Arról ne is beszéljünk, hogy a kései előtörés miatt általában kevés hely jut neki az állcsontban, így sokszor nem ideális módon bújik elő, hanem például csak félig vagy rossz irányban.

Nem véletlen, hogy még a jól álló bölcsességfogak egy része is fogszuvasodással küzd, amelyet rendkívül kényelmetlen kezelni a fogorvosoknak is. Mondhatnánk viccesen, hogy nem lehet olyan nagyra tátani a szájakat, hogy a tömést felvihessék a fogorvosok, és a gyökérkezelés már-már szinte lehetetlen.

Hogy kihúzzuk-e a bölcsességfogakat vagy inkább ne, arra az a válasz, hogy ezt a probléma és annak mértéke határozza meg. Amikor a fog szövődmények és kellemetlenségek nélkül kibújt, valamint van vele szemközt egy egészséges és használható fogpár, akkor mosolyogjunk bátran, és csak akkor gondoljunk a bölcsességfogra, ha azt ápolni kell.

Ha viszont a tünetek indokolják, akkor nem szabad várni a húzással, hiszen a probléma nem fog magától megoldódni, sőt, idővel egyre rosszabb és rosszabb lesz.

Mikor szükséges egy bölcsességfogműtét?

Akkor, ha az adott bölcsességfog

  • fogszabályozáskor nem férne el a korrigált fogívben,
  • fájdalmat vagy egyéb tüneteket okoz,
  • gócként funkcionál.

Gyakori, hogy a fogorvos a későbbi panaszok megelőzése érdekében is a húzás mellett dönt. Erre kiváló példa az, ha a bölcsességfog nem megfelelő helyzetben nő (például vízszintesen, távolabb a többi fogtól, kifelé vagy befelé, ferdén). Ilyenkor az alakbeli rendellenesség miatt a 8-ast szinte lehetetlen megfelelően tisztítani és fertőzések melegágya lehet, így a későbbiekben szinte biztosan gondokat okoz majd.

Sőt, egy rosszul nőtt 8-as a környező fogakat (vagy akár az ideget és az állcsontot) is megsértheti. Gyakori példa, hogy a 7-esekre szinte rádőlő 8-as lehetetlenné egyrészt teszi a fogselymezést (így ott könnyebben megtelepedik a plakk), másrészt a folyamatos nyomás miatt kárt is tesz a fogban. Sok röntgenképen látható, hogy a szoros állás miatt a két fog közötti résben szuvasodás alakul ki.

Mi történik akkor, ha nem húzzuk ki a bölcsességfogakat?

Ahogy sok más fognál, úgy a bölcsességfogak esetében sem jelent semmit a tünetmentesség, ezért érdemes a döntést a fogorvosra bízni, aki egy állapotfelmérés után dönti el, hogy mi az ideális megoldás. A szakemberek az eredeti fogak megtartásában érdekeltek, egészen addig, ameddig ez lehetséges, ezért a bölcsességfogakat sem akarják majd minden áron eltávolítani.

Csak akkor, ha az feltétlenül szükséges, és ha már nincs más lehetőség. Ekkor viszont érdemes hallgatni rájuk, hiszen okkal hozzák meg ezt a nehéz döntést: csak így előzhetők meg a későbbi (esetleges) kellemetlenségek.

A rendszeres fogászati kontrollra azért van szükség, mert a lyukas fogat nem minden esetben érezzük meg, és egy kismértékű szuvasodás általában nem okoz tüneteket. A fájdalom ugyanis általában előrehaladott állapotot jelez, és előfordul, hogy ilyenkor a probléma már csak gyökérkezeléssel szüntethető meg. Ez szinte biztosan megtörténik akkor, ha a fogszuvasodást nem kezelik időben, ez pedig tudjuk, hogy egy bölcsességfog esetében mit jelent. Húzást.

Egy kezelés vagy húzás elmaradásának pedig ijesztő a következményei lehetnek:

  • a begyulladt fog miatt szűnni nem akaró, folyamatos (már-már kibírhatatlan) fájdalom jelentkezik,
  • a gyulladás nemcsak a fogat, hanem az ideg miatt távolabbi területet is érinthet (gyakran tapasztalható fülfájás vagy az állkapocs fájdalma is),
  • az impaktált, vagyis a lágyszövetekből csak félig (ésvagy rosszul) előtört bölcsességfogak melegágyai a fájdalmas gyulladásoknak és duzzanatoknak, valamint gyakran okoznak állkapocs-merevséget,
  • íny- és fogágybetegség alakulhat ki a környező területen,
  • fogászati góc alakulhat ki a környező területen.

A problémás bölcsességfogak kihúzásával tehát nemcsak a fogászati, hanem más egészségügyi következményektől is megszabadulhatunk. Ne feledd, bármilyen ijesztőnek is tűnik az egész, egyrészt az ritkán okoz olyan kellemetlen pillanatokat, mint arról egy-két helyen olvashatsz, másrészt a megoldás elodázásával rosszabbul jársz. Jobb ilyenkor túllenni ezen, ez ugyanis a te érdeked.

Bölcsességfogak kihúzása: Hogyan zajlik a kezelés?

A négy bölcsességfog kihúzását minden esetben precíz állapotfelmérés előzi meg, amelynek része a panorámaröntgen- vagy a 3D CT-felvétel készítése, hogy a fogorvos meggyőződhessen az érintett fog állapotáról, és hogy precízen meg tudja tervezni a beavatkozást.

Egyszerűbb esetben a panorámaröntgen elég segítséget és információt ad, és ha a beavatkozáshoz nincs szükség műtétre, akkor a húzáshoz azonnal hozzá lehet látni. Ilyenkor az érzéstelenítő beadását követően meg is történik a beavatkozás, megfelelően álló fog esetében ráadásul ez gyorsan meg is van, és fájdalmat az egyáltalán nem okoz.

Gyakori kérdés ilyenkor a páciensektől, hogy „Már meg is vagyunk?”, és van, aki ekkor még értetlenül ül a székben, nem sejtve, hogy ez csupán ennyi volt.

Rosszul álló vagy „nehezen megközelíthető” bölcsességfognál viszont általában műtéti beavatkozásra van szükség, amit értelemszerűen komolyabb felkészülés előz meg. Bölcsességfogműtét esetében javasoljuk a 3D CT-felvétel elkészítését is, hogy minden oldalról láthassuk a szóban forgó 8-as állását, hogy aprólékosan felkészülhessünk minden kockázatra. A 3D CT az egyik legmodernebb diagnosztikai eljárás, amivel még a rejtett problémákat is felfedezhetjük, hiszen az 3 dimenzióban mutatja meg az állcsontot és az abban elhelyezkedő fogakat.

A bölcsességfogak eltávolításának időtartama ebben az esetben nagyjából 1 órát vesz igénybe, de a beavatkozás ilyenkor is teljes érzéstelenítés mellett zajlik. Ha pedig a páciens és a fogorvos is felkészült a beavatkozásra, az ugyanúgy megvalósítható azonnal, mint az egyszerű foghúzás.

Mindkét esetben igaz, hogy az érzéstelenítő injekció beadását úgynevezett érzéstelenítő gél használata előzi meg, így már a szuri is csak minimális fájdalommal jár. A pácienseknek mi általában azt szoktuk mondani, hogy egy-egy ilyen beavatkozás csak kezdetben ijesztő, és hogy sokkal rosszabb élményekben lesz majd része annak, aki a foghúzást elodázza. Az empátia mondatja velünk, hogy jobb ezen túlesni.

Természetesen a korszerű fogászati megoldásoknak köszönhetően lehetőség van arra is, hogy a szájsebészeti műtétet éber szedálással vagy mélyaltatással végezzük. Ezt az opciót a fogászati kezelésektől félő pácienseknek szoktuk ajánlani, így a teljes beavatkozás vagy átaludható, vagy éber szedálás segítségével bódult állapotban lehet túllenni rajta. Mindkét megoldás előnye, hogy a páciens teljesen stresszmentes állapotba kerül, sőt, a műtétről emlékei sem lesznek.

Ajánlott-e mind a négy bölcsességfogat egyszerre kihúzni?

Általános tanács, hogy csak szépen sorban. A bölcsességfogakat egyszerre, egy időben nem is lehetne kihúzni, hiszen az teljes körű érzéstelenítést kívánna mind a két oldalt, ezt pedig a fogorvosok nem javasolják és is csinálják.

A legjobb megoldás az, hogy egy kezelési napon csak egy fogat húzunk, amit rövid időn belül (akár 1-2 nappal) később követhet egy másik beavatkozás, de csak akkor, ha az nem megterhelő a páciensre nézve.

Ideális esetben ugyanazon oldalon lévő bölcsességfogak kihúzhatók egy időben, de komolyabb bölcsességfogműtétek után érdemes egy kis pihenőt adni a szájnak, hogy az regenerálódhasson.

Bölcsességfogműtét: fájdalommentes kezelés az érzéstelenítésnek köszönhetően

A 21. századi fogászatokon használt érzéstelenítési eljárásoknak köszönhetően a beavatkozások teljesen fájdalommentesek, ezért nem helytálló, ha a kezeléseket a fájdalommal kötjük össze.

A legtöbb beavatkozás helyi érzéstelenítéssel történik (és ahogy írtuk fentebb, van lehetőség éber szedálásra vagy altatásra is), így a fájdalomérzés teljesen kiküszöbölhető. Azt nem ígérjük, hogy semmilyen kellemetlenség nem éri a pácienst, hiszen valakinek a hosszú egy helyben ülés is annak számít, de azt megígérhetjük, hogy a fogászat ma már nem elviselhetetlen. Nem egy szükségszerű rossz dolog, hanem a kellemetlen tünetektől megszabadító jótékony és hatékony módszer.

Az alsó fogak érzéstelenítéséhez úgynevezett vezetéses érzéstelenítést használunk, vagyis a fájdalommentességet biztosító oldatot az ott futó ideg közvetlen közelébe injekciózzuk. Felső fogak esetében ezzel szemben a terminális módszert használjuk, vagyis az oldatot a kezelni szándékozott fogakhoz juttatjuk el.

A helyi érzéstelenítés sikerét a következő szempontok határozzák meg:

  • a páciens pszichés állapota (mennyire fél),
  • a páciens egészségi állapota (milyen állapotban van a foga, mennyire kipihent stb.),
  • a beadott mennyiség.

A CompletDent Fogászat rendelőjében fogorvosaink 2 százalékos Lidocaint és Ultracain DS Forte készítményeket használnak. A készítmények teljes mértékig biztonságosak, és azokat hosszú ideje használjuk, így nap mint nap láthatjuk hatékonyságukat.

Mennyi ideig tart egy bölcsességfogműtét?

Egy szimpla foghúzáshoz 10-15 percre van szükség az érzéstelenítő hatásától kezdve, és ebben az esetben még össze sem kell feltétlenül varrni a sebet, hiszen az idővel szépen begyógyul magától.

A bölcsességfogműtét ezzel szemben egy hosszabb beavatkozás, és arra általában 30-90 percet szánunk, de ritka, amikor egy-egy problémás foggal egy óránál többet kellene foglalkozni. Súlyosabb esetben, implaktált bölcsességfogaknál fordulhat ez elő. A sebet ilyenkor a foghúzás végén összevarrjuk, és ha nem felszívódó varratokat használunk, akkor azt 5-7 nappal később távolítjuk el a helyéről.

Legyen szó bármelyik foghúzásról is, az egyszerűről vagy a műtétiről, mindkettőhöz igyekszünk empatikusan és segítőkészen hozzáállni.

Mi, fogorvosok is tudjuk, hogy a bölcsességfoghúzás vagy a műtét nem egy szórakozási forma, amivel szívesen pakolgatja tele a naptárját az ember. Arra kell gondolni, hogy ezen egész egyszerűen túl kell esni, és azt nem lehet halogatni, hiszen a következmény sokkal súlyosabb lehet, mint az beavatkozással járó kellemetlenség.

Mit lehet tenni a bölcsességfogműtét után jelentkező fájdalmak ellen?

A bölcsességfogak kihúzása utáni időszak sokakat megijeszt, de ez a kritikusnak tartott néhány nap az általános szabályokat betartva komplikációk nélkül is túlélhető.

A foghúzás után néhány napig még jelentkezhet fájdalom az érintett területen, de ezt közepes erősségű fájdalomcsillapítókkal kordában lehet tartani. A műtéti beavatkozások után a fogorvosok erősebb fájdalomcsillapítót adnak a páciensnek, valamint antibiotikumot is biztosítanak az esetleges felülfertőződés elkerülése érdekében.

A gyógyszerek beszedésével mindkét esetben enyhíthetők a kellemetlenségek, és az érintett terület 1-2 hét alatt már regenerálódik annyira, hogy az egész csupán egy távoli apróságnak tűnjön a páciens szemében. Általánosan igaz megállapítás, hogy a fájdalom egyenesen arányos a foghúzás bonyolultságával; komolyabb műtéteknél a fájdalom bő 1 hétig is eltarthat.

A foghúzást követő napokban a következőkre kell odafigyelni:

  • 1. Húzás után a tampont 15-30 percig a fogaink között kell tartani, hogy a vérzés minél hamarabb elálljon.
  • 2. Amíg az érzéstelenítő által okozott zsibbadás tart, addig csak folyadékot szabad fogyasztani.
  • 3. A húzás után érdemes jegelni a területet, hogy ott ne alakuljon ki duzzanat.
  • 4. Tilos az öblögetés egészen addig, amíg a seb rendesen be nem gyógyult (5-10 nap). Ennek az az oka, hogy a sebnél úgynevezett vérdugó keletkezik, ami segíti a gyógyulást és megakadályozza a gyulladás kialakulását. Az öblögetéssel járó nyomáskülönbség viszont ezt kimoshatja a helyéről.
  • 5. Nem szabad szívogatni sem a fog helyét, mégpedig ugyanazon okok miatt, mint amit az öblögetés kapcsán írtunk.
  • 6. Néhány napig kerülni kell a tejtermék és alkohol fogyasztását. Tévhit, hogy a tömény szesz fertőtleníti a seb helyét, az viszont igaz, hogy a tej táptalaja lehet a baktériumoknak.
  • 7. 2-3 napig nem szabad nehéz fizikai munkát végezni. Kerülendő a (test)edzés is.
  • 8. Nem szabd dohányozni a műtétet követő néhány órában (vagy akár 1-2 napban). Sőt, a dohányzást a legjobb lenne teljesen elhagyni, az ugyanis lassítja és hátráltatja a sebgyógyulást. Nem véletlen, hogy fogbeültetésnél a dohányzás kizáró tényező is lehet.
  • 9. A fogmosással csak óvatosan az érintett területen. 2-3 napig ki kell hagyni az érintett területet, és utána is csak óvatosan, szinte simogatva szabad a sebet tisztítani. A szájvizet a húzás utáni néhány napban el kell felejteni, hiszen az is öblögetésnek számít.
  • 10. Néhány napig kerülendő a szaunázás, a napozás és a forró fürdő is. A meleg vérzést és a seb környékének megduzzadását okozhatja.

Plusz tanács? Figyelj oda az esetleges tünetekre, de ne ijedj meg: a fájdalom teljesen természetes a foghúzás után, és erre nyugodtan szedj fájdalomcsillapítót. Normális az is, ha a nyálban vért látsz, de ha egyéb (ijesztő) rendellenességet tapasztalsz, értesítsd a fogorvosodat.

Milyen kockázatokkal jár a bölcsességfogak eltávolítása?

Mint minden fogászati vagy egészségügyi kezelés esetében, úgy is a bölcsességfogak eltávolításakor is vannak kockázatok, de a komolyabb szövődmények rendkívül ritkák.

Kellemetlen utóhatásokat általában a nyári foghúzások szoktak okozni, hiszen kánikulai időben nagyobb ödéma is kialakulhat az érintett területen. Nem véletlenül írtuk, hogy ilyenkor kerülni kell a szaunázást és a forró fürdőt.

Általánosan elmondható, hogy a tüneteket okozó bölcsességfogaknál a foghúzás elmaradása sokkal súlyosabb szövődményekkel jár, miközben a kezelésnek inkább kellemetlen következményei lehetnek. Ez lehet az érintett területen kialakuló duzzanat, a fájdalomcsillapítókkal enyhíthető fájdalom, valamint bölcsességfogműtétek után a szájnyitási korlátozottság. A szájzár ellen viszont jó megoldás az, ha tornáztatni kezdi az ember a száját (nyitni és csukni, ennyire egyszerű).

Következmény lehet még a csontvesztés is, ez viszont önmagában nem jelent problémát, hiszen a környező területen a csont idővel újra épül. Megijedni tehát ettől sem kell, az állkapocs nem fog eltörni a foghúzás helyén.

Milyen költségekkel jár a bölcsességfogak eltávolítása?

A bölcsességfogak húzása a beavatkozás bonyolultságától függ:

  • a szimpla bölcsességfoghúzás 15-25 ezer forintba,
  • a műtéti 30-45 ezer forintba kerül.

A panorámaröntgen kezelés elkezdése esetén ingyenes, a 3D CT-felvétel készítése pedig 14 ezer forint.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top