Csúcstechnológiás fogászat ide, hatékony szájápolási termékek oda, a klinikákat felkereső páciensek nagy része a mai napig küzd a bölcsességfogaival, és nem csökken azoknak a száma, akik ilyen nehézségekkel keresik fel a fogászatokat.
Nem csoda, hogy egy sor kérdés felmerül ilyenkor a páciensekben. Miért
olyan macerás egy bölcsességfog, és mit kell tenni vele, ha az
problémát, kellemetlenségeket okoz?
Mostani cikkünk igyekszik minden kérdésre válaszolni a témában.
Mik azok a bölcsességfogak?
Bölcsességfogaknak nevezzük az alsó és a felső állcsont 8. helyén álló
fogakat, amelyek általában 18 és 25 év között bújnak elő, sokszor
emlékezetes módon, egy sor kellemetlenséget okozva. Nevét onnan kapta,
hogy szemben a kiskorunkban előtörő többi foggal, a bölcsességfog az
emberi érettség későbbi szakaszában érkezik meg; a hiedelem szerint
akkor, amikor már a legtöbb tudással rendelkezünk.
A valóságban persze az érettség és a fog megjelenése között nincs
összefüggés, a 8. fog pedig legfeljebb csak annyiban különleges, hogy
valójában már nincs is rá szükségünk. Az orvostudomány úgy véli, hogy ha
valaha volt is funkciója ennek a fognak, az ma már evolúciós
csökevénynek számít, hasonlóan a vakbélhez vagy a fülizmokhoz.
Érdekes, igaz? Ennyi hűhó egy használhatatlan rágószervért…
Pedig a bölcsességfog lényegében nem más, mint egy harmadik őrlőfog,
amelyre őseinknek a nyers hús elfogyasztásához volt szükségük, de a
főzés és a sütés feltalálása után ezek idővel elveszítették szerepüket.
Kinek lehetnek bölcsességfogai?
Értelemszerűen mindenkinek, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek van (lesz) is.
A statisztikák szerint a felnőttek 13 százalékánál a bölcsességfogak már
egyáltalán nem bújnak elő (vagy épp teljesen hiányoznak), de arra is
van példa, hogy végül csak egy-egy 8-as tör elő a helyéről.
A kérdés amúgy nem is az, hogy kinek lehetnek bölcsességfogai, hanem
inkább az, hogy az milyen problémákat okozhat, és hogy mi a teendő
akkor, ha a tünetek kellemetlenné, elviselhetetlenné válnak.
Ki kell-e húzni a bölcsességfogakat?
Bár sokan azonnal rávágnák az egyértelműnek tűnőt („igen!”), az általános válasz az, hogy nem!
A bölcsességfog megléte ugyanis önmagában nem jelent problémát, és ha az
nem okoz panaszokat, tehát egészséges és van helye a fogívben, akkor
szépen békén kell hagyni, és páciensként oda kell figyelni az ápolására.
Ki tudja, hogy később mire lesz még jó; elvégre egy 7-es elvesztésekor
még akár fogászati híd pilléreként is funkcionálhat.
Egy 8-as megfelelő ápolása persze nem olyan egyszerű, hiszen a
legnagyobb méretű fogról beszélünk, amely hátul, nehezen elérhető helyen
van, éppen ezért fogmosáskor, fogselymezéskor is csak a gond van vele.
Arról ne is beszéljünk, hogy a kései előtörés miatt általában kevés hely
jut neki az állcsontban, így sokszor nem ideális módon bújik elő, hanem
például csak félig vagy rossz irányban.
Nem véletlen, hogy még a jól álló bölcsességfogak egy része is
fogszuvasodással küzd, amelyet rendkívül kényelmetlen kezelni a
fogorvosoknak is. Mondhatnánk viccesen, hogy nem lehet olyan nagyra
tátani a szájakat, hogy a tömést felvihessék a fogorvosok, és a
gyökérkezelés már-már szinte lehetetlen.
Hogy kihúzzuk-e a bölcsességfogakat vagy inkább ne, arra az a válasz,
hogy ezt a probléma és annak mértéke határozza meg. Amikor a fog
szövődmények és kellemetlenségek nélkül kibújt, valamint van vele
szemközt egy egészséges és használható fogpár, akkor mosolyogjunk
bátran, és csak akkor gondoljunk a bölcsességfogra, ha azt ápolni kell.
Ha viszont a tünetek indokolják, akkor nem szabad várni a húzással,
hiszen a probléma nem fog magától megoldódni, sőt, idővel egyre rosszabb
és rosszabb lesz.
Mikor szükséges egy bölcsességfogműtét?
Akkor, ha az adott bölcsességfog
- fogszabályozáskor nem férne el a korrigált fogívben,
- fájdalmat vagy egyéb tüneteket okoz,
- gócként funkcionál.
Gyakori, hogy a fogorvos a későbbi panaszok megelőzése érdekében is a
húzás mellett dönt. Erre kiváló példa az, ha a bölcsességfog nem
megfelelő helyzetben nő (például vízszintesen, távolabb a többi fogtól,
kifelé vagy befelé, ferdén). Ilyenkor az alakbeli rendellenesség miatt a
8-ast szinte lehetetlen megfelelően tisztítani és fertőzések melegágya
lehet, így a későbbiekben szinte biztosan gondokat okoz majd.
Sőt, egy rosszul nőtt 8-as a környező fogakat (vagy akár az ideget és az
állcsontot) is megsértheti. Gyakori példa, hogy a 7-esekre szinte
rádőlő 8-as lehetetlenné egyrészt teszi a fogselymezést (így ott
könnyebben megtelepedik a plakk), másrészt a folyamatos nyomás miatt
kárt is tesz a fogban. Sok röntgenképen látható, hogy a szoros állás
miatt a két fog közötti résben szuvasodás alakul ki.
Mi történik akkor, ha nem húzzuk ki a bölcsességfogakat?
Ahogy sok más fognál, úgy a bölcsességfogak esetében sem jelent semmit a
tünetmentesség, ezért érdemes a döntést a fogorvosra bízni, aki egy
állapotfelmérés után dönti el, hogy mi az ideális megoldás. A
szakemberek az eredeti fogak megtartásában érdekeltek, egészen addig,
ameddig ez lehetséges, ezért a bölcsességfogakat sem akarják majd minden
áron eltávolítani.
Csak akkor, ha az feltétlenül szükséges, és ha már nincs más lehetőség.
Ekkor viszont érdemes hallgatni rájuk, hiszen okkal hozzák meg ezt a
nehéz döntést: csak így előzhetők meg a későbbi (esetleges)
kellemetlenségek.
A rendszeres fogászati kontrollra azért van szükség, mert a lyukas fogat
nem minden esetben érezzük meg, és egy kismértékű szuvasodás általában
nem okoz tüneteket. A fájdalom ugyanis általában előrehaladott állapotot
jelez, és előfordul, hogy ilyenkor a probléma már csak gyökérkezeléssel
szüntethető meg. Ez szinte biztosan megtörténik akkor, ha a
fogszuvasodást nem kezelik időben, ez pedig tudjuk, hogy egy
bölcsességfog esetében mit jelent. Húzást.
Egy kezelés vagy húzás elmaradásának pedig ijesztő a következményei lehetnek:
- a begyulladt fog miatt szűnni nem akaró, folyamatos (már-már kibírhatatlan) fájdalom jelentkezik,
- a gyulladás nemcsak a fogat, hanem az ideg miatt távolabbi területet is érinthet (gyakran tapasztalható fülfájás vagy az állkapocs fájdalma is),
- az impaktált, vagyis a lágyszövetekből csak félig (ésvagy rosszul) előtört bölcsességfogak melegágyai a fájdalmas gyulladásoknak és duzzanatoknak, valamint gyakran okoznak állkapocs-merevséget,
- íny- és fogágybetegség alakulhat ki a környező területen,
- fogászati góc alakulhat ki a környező területen.
A problémás bölcsességfogak kihúzásával tehát nemcsak a fogászati, hanem más egészségügyi következményektől is megszabadulhatunk. Ne feledd, bármilyen ijesztőnek is tűnik az egész, egyrészt az ritkán okoz olyan kellemetlen pillanatokat, mint arról egy-két helyen olvashatsz, másrészt a megoldás elodázásával rosszabbul jársz. Jobb ilyenkor túllenni ezen, ez ugyanis a te érdeked.
Bölcsességfogak kihúzása: Hogyan zajlik a kezelés?
A négy bölcsességfog kihúzását minden esetben precíz állapotfelmérés
előzi meg, amelynek része a panorámaröntgen- vagy a 3D CT-felvétel
készítése, hogy a fogorvos meggyőződhessen az érintett fog állapotáról,
és hogy precízen meg tudja tervezni a beavatkozást.
Egyszerűbb esetben a panorámaröntgen elég segítséget és információt ad,
és ha a beavatkozáshoz nincs szükség műtétre, akkor a húzáshoz azonnal
hozzá lehet látni. Ilyenkor az érzéstelenítő beadását követően meg is
történik a beavatkozás, megfelelően álló fog esetében ráadásul ez
gyorsan meg is van, és fájdalmat az egyáltalán nem okoz.
Gyakori kérdés ilyenkor a páciensektől, hogy „Már meg is vagyunk?”, és
van, aki ekkor még értetlenül ül a székben, nem sejtve, hogy ez csupán
ennyi volt.
Rosszul álló vagy „nehezen megközelíthető” bölcsességfognál viszont
általában műtéti beavatkozásra van szükség, amit értelemszerűen
komolyabb felkészülés előz meg. Bölcsességfogműtét esetében javasoljuk a
3D CT-felvétel
elkészítését is, hogy minden oldalról láthassuk a szóban forgó 8-as
állását, hogy aprólékosan felkészülhessünk minden kockázatra. A 3D CT az
egyik legmodernebb diagnosztikai eljárás, amivel még a rejtett
problémákat is felfedezhetjük, hiszen az 3 dimenzióban mutatja meg az
állcsontot és az abban elhelyezkedő fogakat.
A bölcsességfogak eltávolításának időtartama ebben az esetben nagyjából 1
órát vesz igénybe, de a beavatkozás ilyenkor is teljes érzéstelenítés
mellett zajlik. Ha pedig a páciens és a fogorvos is felkészült a
beavatkozásra, az ugyanúgy megvalósítható azonnal, mint az egyszerű
foghúzás.
Mindkét esetben igaz, hogy az érzéstelenítő injekció beadását
úgynevezett érzéstelenítő gél használata előzi meg, így már a szuri is
csak minimális fájdalommal jár. A pácienseknek mi általában azt szoktuk
mondani, hogy egy-egy ilyen beavatkozás csak kezdetben ijesztő, és hogy
sokkal rosszabb élményekben lesz majd része annak, aki a foghúzást
elodázza. Az empátia mondatja velünk, hogy jobb ezen túlesni.
Természetesen a korszerű fogászati megoldásoknak köszönhetően lehetőség
van arra is, hogy a szájsebészeti műtétet éber szedálással vagy
mélyaltatással végezzük. Ezt az opciót a fogászati kezelésektől félő
pácienseknek szoktuk ajánlani, így a teljes beavatkozás vagy átaludható,
vagy éber szedálás segítségével bódult állapotban lehet túllenni rajta.
Mindkét megoldás előnye, hogy a páciens teljesen stresszmentes
állapotba kerül, sőt, a műtétről emlékei sem lesznek.
Ajánlott-e mind a négy bölcsességfogat egyszerre kihúzni?
Általános tanács, hogy csak szépen sorban. A bölcsességfogakat
egyszerre, egy időben nem is lehetne kihúzni, hiszen az teljes körű
érzéstelenítést kívánna mind a két oldalt, ezt pedig a fogorvosok nem
javasolják és is csinálják.
A legjobb megoldás az, hogy egy kezelési napon csak egy fogat húzunk,
amit rövid időn belül (akár 1-2 nappal) később követhet egy másik
beavatkozás, de csak akkor, ha az nem megterhelő a páciensre nézve.
Ideális esetben ugyanazon oldalon lévő bölcsességfogak kihúzhatók egy
időben, de komolyabb bölcsességfogműtétek után érdemes egy kis pihenőt
adni a szájnak, hogy az regenerálódhasson.
Bölcsességfogműtét: fájdalommentes kezelés az érzéstelenítésnek köszönhetően
A 21. századi fogászatokon használt érzéstelenítési eljárásoknak
köszönhetően a beavatkozások teljesen fájdalommentesek, ezért nem
helytálló, ha a kezeléseket a fájdalommal kötjük össze.
A legtöbb beavatkozás helyi érzéstelenítéssel történik (és ahogy írtuk
fentebb, van lehetőség éber szedálásra vagy altatásra is), így a
fájdalomérzés teljesen kiküszöbölhető. Azt nem ígérjük, hogy semmilyen
kellemetlenség nem éri a pácienst, hiszen valakinek a hosszú egy helyben
ülés is annak számít, de azt megígérhetjük, hogy a fogászat ma már nem
elviselhetetlen. Nem egy szükségszerű rossz dolog, hanem a kellemetlen
tünetektől megszabadító jótékony és hatékony módszer.
Az alsó fogak érzéstelenítéséhez úgynevezett vezetéses érzéstelenítést
használunk, vagyis a fájdalommentességet biztosító oldatot az ott futó
ideg közvetlen közelébe injekciózzuk. Felső fogak esetében ezzel szemben
a terminális módszert használjuk, vagyis az oldatot a kezelni
szándékozott fogakhoz juttatjuk el.
A helyi érzéstelenítés sikerét a következő szempontok határozzák meg:
- a páciens pszichés állapota (mennyire fél),
- a páciens egészségi állapota (milyen állapotban van a foga, mennyire kipihent stb.),
- a beadott mennyiség.
A CompletDent Fogászat rendelőjében fogorvosaink 2 százalékos Lidocaint és Ultracain DS Forte készítményeket használnak. A készítmények teljes mértékig biztonságosak, és azokat hosszú ideje használjuk, így nap mint nap láthatjuk hatékonyságukat.
Mennyi ideig tart egy bölcsességfogműtét?
Egy szimpla foghúzáshoz 10-15 percre van szükség az érzéstelenítő
hatásától kezdve, és ebben az esetben még össze sem kell feltétlenül
varrni a sebet, hiszen az idővel szépen begyógyul magától.
A bölcsességfogműtét ezzel szemben egy hosszabb beavatkozás, és arra
általában 30-90 percet szánunk, de ritka, amikor egy-egy problémás
foggal egy óránál többet kellene foglalkozni. Súlyosabb esetben,
implaktált bölcsességfogaknál fordulhat ez elő. A sebet ilyenkor a
foghúzás végén összevarrjuk, és ha nem felszívódó varratokat használunk,
akkor azt 5-7 nappal később távolítjuk el a helyéről.
Legyen szó bármelyik foghúzásról is, az egyszerűről vagy a műtétiről,
mindkettőhöz igyekszünk empatikusan és segítőkészen hozzáállni.
Mi, fogorvosok is tudjuk, hogy a bölcsességfoghúzás vagy a műtét nem egy
szórakozási forma, amivel szívesen pakolgatja tele a naptárját az
ember. Arra kell gondolni, hogy ezen egész egyszerűen túl kell esni, és
azt nem lehet halogatni, hiszen a következmény sokkal súlyosabb lehet,
mint az beavatkozással járó kellemetlenség.
Mit lehet tenni a bölcsességfogműtét után jelentkező fájdalmak ellen?
A bölcsességfogak kihúzása utáni időszak sokakat megijeszt, de ez a
kritikusnak tartott néhány nap az általános szabályokat betartva
komplikációk nélkül is túlélhető.
A foghúzás után néhány napig még jelentkezhet fájdalom az érintett
területen, de ezt közepes erősségű fájdalomcsillapítókkal kordában lehet
tartani. A műtéti beavatkozások után a fogorvosok erősebb
fájdalomcsillapítót adnak a páciensnek, valamint antibiotikumot is
biztosítanak az esetleges felülfertőződés elkerülése érdekében.
A gyógyszerek beszedésével mindkét esetben enyhíthetők a
kellemetlenségek, és az érintett terület 1-2 hét alatt már regenerálódik
annyira, hogy az egész csupán egy távoli apróságnak tűnjön a páciens
szemében. Általánosan igaz megállapítás, hogy a fájdalom egyenesen
arányos a foghúzás bonyolultságával; komolyabb műtéteknél a fájdalom bő 1
hétig is eltarthat.
A foghúzást követő napokban a következőkre kell odafigyelni:
- 1. Húzás után a tampont 15-30 percig a fogaink között kell tartani, hogy a vérzés minél hamarabb elálljon.
- 2. Amíg az érzéstelenítő által okozott zsibbadás tart, addig csak folyadékot szabad fogyasztani.
- 3. A húzás után érdemes jegelni a területet, hogy ott ne alakuljon ki duzzanat.
- 4. Tilos az öblögetés egészen addig, amíg a seb rendesen be nem gyógyult (5-10 nap). Ennek az az oka, hogy a sebnél úgynevezett vérdugó keletkezik, ami segíti a gyógyulást és megakadályozza a gyulladás kialakulását. Az öblögetéssel járó nyomáskülönbség viszont ezt kimoshatja a helyéről.
- 5. Nem szabad szívogatni sem a fog helyét, mégpedig ugyanazon okok miatt, mint amit az öblögetés kapcsán írtunk.
- 6. Néhány napig kerülni kell a tejtermék és alkohol fogyasztását. Tévhit, hogy a tömény szesz fertőtleníti a seb helyét, az viszont igaz, hogy a tej táptalaja lehet a baktériumoknak.
- 7. 2-3 napig nem szabad nehéz fizikai munkát végezni. Kerülendő a (test)edzés is.
- 8. Nem szabd dohányozni a műtétet követő néhány órában (vagy akár 1-2 napban). Sőt, a dohányzást a legjobb lenne teljesen elhagyni, az ugyanis lassítja és hátráltatja a sebgyógyulást. Nem véletlen, hogy fogbeültetésnél a dohányzás kizáró tényező is lehet.
- 9. A fogmosással csak óvatosan az érintett területen. 2-3 napig ki kell hagyni az érintett területet, és utána is csak óvatosan, szinte simogatva szabad a sebet tisztítani. A szájvizet a húzás utáni néhány napban el kell felejteni, hiszen az is öblögetésnek számít.
- 10. Néhány napig kerülendő a szaunázás, a napozás és a forró fürdő is. A meleg vérzést és a seb környékének megduzzadását okozhatja.
Plusz tanács? Figyelj oda az esetleges tünetekre, de ne ijedj meg: a fájdalom teljesen természetes a foghúzás után, és erre nyugodtan szedj fájdalomcsillapítót. Normális az is, ha a nyálban vért látsz, de ha egyéb (ijesztő) rendellenességet tapasztalsz, értesítsd a fogorvosodat.
Milyen kockázatokkal jár a bölcsességfogak eltávolítása?
Mint minden fogászati vagy egészségügyi kezelés esetében, úgy is a
bölcsességfogak eltávolításakor is vannak kockázatok, de a komolyabb
szövődmények rendkívül ritkák.
Kellemetlen utóhatásokat általában a nyári foghúzások szoktak okozni,
hiszen kánikulai időben nagyobb ödéma is kialakulhat az érintett
területen. Nem véletlenül írtuk, hogy ilyenkor kerülni kell a szaunázást
és a forró fürdőt.
Általánosan elmondható, hogy a tüneteket okozó bölcsességfogaknál a
foghúzás elmaradása sokkal súlyosabb szövődményekkel jár, miközben a
kezelésnek inkább kellemetlen következményei lehetnek. Ez lehet az
érintett területen kialakuló duzzanat, a fájdalomcsillapítókkal
enyhíthető fájdalom, valamint bölcsességfogműtétek után a szájnyitási
korlátozottság. A szájzár ellen viszont jó megoldás az, ha tornáztatni
kezdi az ember a száját (nyitni és csukni, ennyire egyszerű).
Következmény lehet még a csontvesztés is, ez viszont önmagában nem
jelent problémát, hiszen a környező területen a csont idővel újra épül.
Megijedni tehát ettől sem kell, az állkapocs nem fog eltörni a foghúzás
helyén.
Milyen költségekkel jár a bölcsességfogak eltávolítása?
A bölcsességfogak húzása a beavatkozás bonyolultságától függ:
- a szimpla bölcsességfoghúzás 15-25 ezer forintba,
- a műtéti 30-45 ezer forintba kerül.
A panorámaröntgen kezelés elkezdése esetén ingyenes, a 3D CT-felvétel készítése pedig 14 ezer forint.
