kellemetlen lehelet

Kellemetlen lehelet: okok és megoldások (I. rész)

A kellemetlen lehelet sok szempontból még ma is tabutémának számít: nem beszélünk róla, és gyakran még a barátainknak, családtagjainknak sem szólunk a rossz szájszag miatt. Pedig fontos lenne, ugyanis a nem megfelelő szájhigiénia mellett akár komoly betegségekre is figyelmeztethet, amiket minél előbb kezelni kellene a súlyosabb szövődmények megelőzése érdekében.

Mostani cikkünkben azzal foglalkozunk, milyen okok állhatnak a kellemetlen lehelet kialakulásának hátterében, és hogyan lehet kezelni, illetve megelőzni a problémát.

A kellemetlen lehelet fogászati okai

Értelemszerűen a kellemetlen lehelet fogászati okaival kezdjük a sort, ugyanis van belőlük jó néhány: ezek hátterében szinte mindig a nem megfelelő szájhigiénia áll, ami sajnos az idő előrehaladtával a rossz szájszag mellett – ami bizonyos szempontból „csupán” egy ciki tünet – olyan súlyos állapotokhoz vezethet, mint a fogágybetegség, innen pedig sokszor már egyenes út vezet a fogak elvesztéséhez.

Amikor ugyanis a fogmosások ki-kimaradnak, az ételmaradék lepedéket képez a fogakon. Ebben az úgynevezett plakkban a káros baktériumok meglehetősen jól érzik magukat, hiszen ideális környezet a számukra: szaporodnak, savat termelnek, azt pedig már tudjuk, hogy a fogszuvasodás a kórokozók által termelt savak miatt alakul ki. Ahogy a szuvasodás halad előre, a szagok is egyre intenzívebbek lehetnek, gyulladásba kerülhet az íny, gennyes tasakok alakulhatnak ki a fogak mellett, egyszóval igazi fogászati katasztrófa lehet a folyamat vége.

Itt fontos megjegyezni, hogy a kivehető fogsorok esetén szintén fennáll az kellemetlen lehelet veszélye, amennyiben az illető nem tisztítja megfelelően a protézist.

Bizonyos ételek és italok, illetve a dohányzás miatt is kialakulhat rossz szájszag

A hagyma és a fokhagyma gyakran képezi vicc tárgyát, ha randiról van szó. Nem véletlenül, de azért legyünk annyira igazságosak, hogy az általuk okozott szagot ne hasonlítsuk össze a fogászati problémák miatt kialakulóval, mert az előbbi pár fogmosással megszüntethető. A dohányzás pedig duplán bűnös, és ez nem túlzás: egyrészt a cigaretta füstjének már eleve van egy rossz szaga, és ha ez önmagában nem lenne elég, a dohányzás kiszárítja a szájat, illetve a nyelvet. Ennek következtében a nyál nem öblíti ki a káros baktériumokat, valamint a szájüregben felgyűlt elhalt sejteket.

Az alkoholfogyasztás ugyancsak dehidratál, vagyis csökkenti a nyáltermelést, ami a fent leírtak miatt káros. De a saveróziót is érdemes megemlíteni, ami többek között a borok esetén jelentős, és hosszabb távon fogszuvasodáshoz vezet, itt pedig már vissza is értünk a kellemetlen lehelet fogászati okaihoz.

Egyéb betegségek a kellemetlen lehelet hátterében

A kellemetlen lehelet nemcsak a fogászati problémák miatt alakulhat ki, hanem egyéb betegségek is állhatnak a hátterében. Ezeket egytől egyig hosszú lenne felsorolni, de azért néhányat érdemes kiemelni közülük. Ilyenek például a gyomorproblémák, a mandulagyulladás, az anyagcserezavarok, illetve a cukorbetegség, ami azzal a jellegzetes acetonos szaggal jár.

A szájszárazságot, bár önmagában nem tekinthető megbetegedésnek, külön is érdemes megemlíteni, ugyanis ez a tünet számos betegség velejárója. Illetve bizonyos gyógyszerek szedése is előidézheti, ez pedig idősebb korban egyre nagyobb gondot jelent, amikor sokaknál eleve jelentkezik az úgynevezett időskori szájszárazság is.

A kellemetlen lehelet legfőbb okait tehát már ismerjük, a következő cikkben pedig arra a kérdésre adunk választ, hogyan lehet megszüntetni a problémát.

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top